Megszépül a ciszterci barokk templom

Négy esztendővel ezelőtt a ciszterci barokk templom  amely az egyik legékesebb gotthárdi nevezetesség  főteteje újult meg. Jelenleg ismét hatalmas munka folyik; az oldaltető és -homlokzat megszépítésén dolgoznak a mesteremberek.  Ezt  követi majd a torony restaurálása, a homlokzat kődíszeinek, -szobrainak rendbetétele. A kivitelezést egy zalaegerszegi, nagy múltú templomfestő vállalkozó és csapata végzi, mondta el érdeklődésünkre Rimfel Ferenc plébános. 

A mostani munkálatok költségei mintegy nyolcvanmillió forintot tesznek ki. Az összeg negyedét a püspökség állja, a többi egy része összegyűlt adományokból, illetőleg a még hiányzó pénzt is ilyen módon szeretnék előteremteni.
 Élvezzük a szentgotthárdi hívek támogatását Jakabházától Farkasfáig. Kérjük azok segítségét is, akiknek van szentgotthárdi kötődésük, itt születtek, tanultak, vagy esetleg dolgoztak, hogy segítsenek abban, hogy templomunk újjászülethessen, jelenti ki az atya, akitől azt is megtudtuk, hogy folyamatosan megújul a templomhoz kapcsolódó oratórium (a templom szentélyének a templom belső terétől elzárt karzata), amit a ciszter atyák használtak. A stallum (a papi testület tagjainak fából készült ülőhelye) a tervek szerint is régi pompájában ragyoghat majd. A fából készült gyönyörű bútorok darabjait is kikezdte már az idő; azok rendbetételére is sort szeretnének keríteni a jövőben.
 Talán nem haszontalan  nagyhét ideje lévén  föleleveníteni a ciszterci barokk templom rövid történetét. Vissza kell tekintenünk III. Béla magyar királyra (1173 1196), aki tízévesen(!) alapított apátságot Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén. Ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével.

Egy nagy ugrás: 1556-ban Széchy Margit kegyúrnő fegyvereseivel űzte ki innen a cisztereket, a templomukat és a monostort 1605-ben Wolfgang Tieffenbach generális se szó, se beszéd fölrobbantatta a Bocskay-féle lázadás hírére. Hét évtizedig nem volt a szentgotthárdiaknak templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. 1676 1677-ban épült meg a város második temploma, ám ez elvesztette jelentőségét a XVIII. század közepén, amikor is megindult a harmadik (a ma is meglévő) építése. Még annak befejezése előtt, 1764-ben áldották meg, az ünnepélyes felszentelést pontosan kétszázharminc esztendővel ezelőtt  azaz 1779 tavaszán  Szily János, Szombathelym első püspöke végezte. A bédekkerek némelyikében ma is úgy szerepel: Szilyt minden bizonnyal arra inspirálta a pompás, új barokk templom, hogy hasonló, dinamikus, festői látványt nyújtó dómként álmodja meg székesegyházát. 

Dr. Horváth Lajos  aki korábban teljesített Gotthárdon papi szolgálatot  ekként fogalmaz a gyönyörű épület kapcsán: Templomunk, amely hazánk egyik legszebb barokk szentélye, nemcsak építkezésében, de belső tér-alakításában, kiképzésében és díszítményeiben is a şhit diadalátş hirdeti. Freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Dorfmeister István (1725 1797). Ciszterci hagyományként a főoltár festménye a boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (16941772).  

Dr. Zlinszkyné Sternegg Mária egy helyütt így fogalmaz: A templom első szakasza a szentek egyességének hittételét hirdeti... A keresztényeknek a hitetleneken túlvilági segítséggel aratott győzelmét jeleníti meg az egyik freskó. A győzelemért közbenjár az imádkozó egyház. A győzelem az egész életre szóló jel: minden nehézségben számíthatunk a természetfölötti hatalmak segítségére... A Jónak a Gonosz fölötti győzelmét, mint Isten hadainak a Sátán hatalma fölött aratott győzelmét, a Szent Kereszt mint királyi zászló hirdeti. Az egyes hívő részét e győzelemben Krisztus szenvedése, a passió hozza meg, ha felette elmélkedve, ahhoz saját szenvedését hozzáfűzi és bűnei fölött bánatot érezve elégtételt nyújt. A Kereszt megváltó hatásában végleg akkor részesül az ember, ha eredményes élet után igaz módjára hal meg. Elmélkedhetünk   húsvét közeledtével  minderről akár a barokk templomban is. S arról is: ki-ki a maga módján miként tudna hozzájárulni ahhoz, hogy a szentély  felújítása sikerrel járjon. Az elképzelések szerint  mint azt Rimfel Ferenc atya reméli    az ősz derekára fejeződhetnének be a munkák. Csendesen megjegyzi, hogy október huszonharmadikán de jó lenne ünnepelni... III. Béla tízévesen alapított apátságot  településünkön 
 
 Rimfel Ferenc plébános elmondta: 6 ezer 600 római katolikus él a városban; ha nem számítjuk az 1600 kiskorút és az ezer nehezebb sorsú hívőt, akkor maradnak négyezren. Ha ki-ki havonta ötszáz forintot félre tudna tenni a templom restaurálására, akkor az 6 ezer forint lenne egy évben. Az összesen 24 millió...A felújítás költségei mintegy nyolcvanmillió forintot tesznek ki. Még igen-igen sok a tennivaló...