Móka és kacagás a bolondos esküvőn

Az Őrségre jellemző vigadalom a farsang végét jelentő rönkhúzás, új elemekkel gazdagítva őrzik az eredeti formát. Hajdanán csak abban az esetben tartottak rönkhúzást, ha a faluban nem volt lakodalom farsang idején. Az esemény célja a búfelejtés és a szürkeség, a hideg elűzése. A rönkhúzással szégyeníteni, büntetni szerették volna a fiatalokat a gyámoltalanságukért, hogy nem tudtak megházasodni, férjhez menni. A ceremónia máig - mint például a leány és a legény kikérése, az esketés, az örömapa és örömanya felköszöntése - a tradíciók szerint történik, de az új párhoz évről évre új szöveget, versikéket írnak. Ezen a napon kifigurázzák a település népének viselt dolgait is.

Őriszentpéteren tavaly tartottak először bolond eskü-vőt, akkor a bevételt egy játszótér megépítésére adták. A tűzoltó-egyesület, az iskola szülői munkaközössége, az Őriszentpéterért Egyesület és a művelődési ház tagjai idén is összefogtak, és megrendezték a farsangi mulatságot. Gyerekek, fiatalok és idősebbek öltöztek be színes maskarába. A násznép a művelődési ház előtt gyülekezett, s innen indultak a vőlegényes és menyasszonyos házhoz. A kikérés után a farsangi pár a feldíszített rönkön végigjárta a falut, közben a kisbíró tréfás rigmusokkal szórakoztatta az egybegyűlteket. A násznép dalolva követte az ifjú párt. A pap fél napra összeadta Savanyú Emesét és Kancsali Oszkárt. A mulatozás a művelődési házban folytatódott, ebédre várták a felvonulókat. A rönkhúzás bevételét helyi rendezvényekre fordítják. A farsang a bálok, a mulatozások és a lakodalmak ideje