Nemzetközi égboltfelmérő

A szombathelyi (herényi) csillagvizsgáló megalapítása Gothard Jenő (1857–1909) nevéhez fűződik, és a világhírű csillagász, Konkoly Thege Miklós hatását jelzi. A csillagvizsgáló története több korszakra osztható: fontos dátum 1972.  decembere, amikor átadták a csillagászati kupolaépületet, aztán hamarosan beszerezték az intézmény első korszerű számítógépét, illetve megnyílt a névadó pályáját bemutató kiállítás. Az obszervatórium 1992-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem egységeként, multidiszciplináris kutatóközpontjaként működik, ahol – a kutatóknak és a jó infrastruktúrának köszönhetően – jelentős kutatások zajlanak. (Az év elején pedig elindult az a két évig tartó pályázati projekt, amely Ég és Föld vonzásában címmel, a TIT közreműködésével a diákok és a nagyközönség érdeklődésének felkeltését célozza.)

Prof. Zeljko Ivezic: „Az LSST mindent megmér az égen." A nagy nemzetközi programhoz a Gothard obszervatórium is csatlakozik. Fotó: Szendi Péter

Most ismét korszakhatárhoz érkezett – persze a folytonosság jegyében – a Gothard obszervatórium: Jankovics István professzor, az MTA doktora az igazgatói stafétát átadta fiatal (harmincas éveinek közepén járó) csillagászkollégájának, Szabó M. Gyulának. Hétfőn a „beiktatási ceremónián" Kiss László csillagász, (a legfiatalabb) akadémikus elöljáróban elmondta: Szombathely „erős vár" a csillagászati kutatásban, jellemző módon Magyarországon kizárólag a Gothard obszervatórium rendelkezik például színképelemző készülékkel (ami arra is utal, hogy nálunk itt mélyedtek el először a csillagok fontos eredményekkel szolgáló spektroszkópiájában).

Az új igazgató a csillagvizsgáló munkatársai, illetve dr. Puskás Tivadar polgármester és Kovács Ferenc megyei elnök jelenlétében mutatta be – Égbolt a Föld fölött címmel – koncepcióját, a régió, az ELTE és a magyar tudományos közélet koordinátarendszerében. Mint mondta, a Gothard csillagvizsgáló eddigi tevékenységére és a Közép-Európában páratlan tudománytörténeti értéket képviselő (részben feltárás alatt lévő, feltárásra és digitalizálásra váró) Gothard-hagyatékra alapozva minden esély megvan arra, hogy „ebben az inspiráló környezetben világszínvonalú, nemzetközileg is jelentős obszervatóriumot működtessünk", amely „nyitott kupolával" áll a laikus érdeklődők rendelkezésére is. Szabó M. Gyula hangsúlyozta: igazgatóként egyik legfontosabb feladatának tartja mielőbb „megüzenni" a fiatal kutatóknak, hogy külföldre menni kell és érdemes – ahogy aztán érdemes visszajönni is, mert „Magyarország a tudományban versenyképes, van itt perspektíva".

Ahhoz, hogy a térség kiemelkedő tudományos centruma legyen az ELTE GAO, nyilván hozzájárulhat az a nagy, nemzetközi „égboltfelmérő projekt", amelyet Zeljko Ivezic professzor (University of Washington) mutatott be hétfőn: a Gothard obszervatórium maga is csatlakozott az LSST-hez (Large Synoptic Survey Telescope).

Akár a NASA-központ, Akár a GAO

A GAO hagyományosan innovatív és kollaboratív intézmény, vagyis olyan kutatóközpont, ahol vannak hagyományai a különböző szintű együttműködéseknek. Az űrtávcsöves kutatások az atmoszféra zavaró tényezőinek kizárásával rendkívül finom – és rendkívül drága – műszereket igényelnek, együttműködésre inspirálnak. A Zeljko Zelic által bemutatott LSST-program egyrészt az égbolt „teljes fölmérésére" törekszik, másrészt nyilvános adatbázis létrehozásával demokratizálja a tudományt: „A NASA-központban és a GAO-ban ugyanaz a munka elvégezhető."