Bemutató bemutató hátán - Nyit a Mesebolt

Bemutató bemutató hátán – ez jellemezte a Mesebolt Bábszínház elmúlt évét, hihetetlen munkabírással, kiapadhatatlan kreativitással, izgalmas előadásokkal. És ahogy befejezte a társulat az előző évet, úgy kezdte az újat, szinte premiert premierbe fűzött. A Tíz emelet boldogság című bemutatóval zárt, amely a Budapest Bábszínházzal közös produkció volt Hannus Zoltán játékával. A mai „évnyitó” premierre már pénteken minden jegy elkelt: a Szerelmükből születtem én című pöttöm színházi családi mesét Balogh János mv., Dénes Emőke és Lehőcz Zsuzsa játtszák.

Lehőcz Zsuzsa pénteken még Zalában próbált Boráros Szilárd tervezőnél, mert már egy újabb darabot is elindítottak: kétszemélyes marionettszínház lesz, amilyet ma már nagyon ritkán látni.

Kovács Géza igazgató évzárásként és évnyitásként is temérdek munkáról számol be, olyan izgalmas vállalkozásokról, amelyek nemcsak alkotói oldalról jelentenek kihívást, hanem a befogadót is megmozgatják. A kísérletezés nélkül nincs értelme dolgozni, ezeke által lehet megújulni. Az igazgató mellett: Khaled-Abdo Szaida, aki dramaturg volt például a Madarak voltunk című előadásban is, és a legújabb, ma délelőtt bemutatásra kerülő pöttöm színház rendezője (Fotó: Ohr Tibor)

– Kemény Henrik halála után fontosnak éreztük, hogy a hagyatékát továbbvigyük, ennek egyik megnyilvánulása lesz ez a játék – tudtuk meg Kovács Gézától. – Kellene zajlani már a Csodalámpa próbáinak is, de azt elhalasztottuk nyár elejére, a Kőszegi Várszínházzal közös produkció lesz. A szezonban farsangi játéksorozat megy, visszük tovább a farsangi játéksorozatot. Szeretnénk, hogy az iskolákkal, óvodákkal mindennapos kapcsolatunk legyen, segítsük őket, amennyire tudjuk.

Műsorra kerül A kis hableány, Tengely Gábor rendezi, aki Boldizsár Ildikó népszerű „jó-boszorkány” meséjét, az Amáliát rendezte. Ez az előadás nem a „tutira” megy, befogadása több nyitottságot igényel majd az átlagosnál, nagy vállalkozás. A társulatnak a helyben játszott előadásokon kívül számos meghívása is van: a kaposvári fesztiválra három előadást visznek, szerepelnek a debreceni Deszka fesztiválon, fellépnek Nyitrán, Varsóban, Bielsko-Bialában.

Galuska László Pál „Madarak voltunk” című darabjában Takács Dániel, Lehőcz Zsuzsa, Kőmíves Csongor, Kovács Zsu. (Fotó: Szendi Péter)

– A napi munka mellett életben kell tartanunk azokat az előadásokat, amelyek ezeket a meghívásokat hozzák, ezek a Passió, az Akárki, valamint a Ti-Ti-Tá pöttöm színházi előadás. Most ért el a Mesebolt társulata arra a szintre, hogy magas színvonalú előadások jönnek létre. Egy „visegrádi négyes” együttműködésre kértek minket: Drak, Wroclav és Nyitra bábszínházaival alakítunk kapcsolati hálót, lesznek közös produkcióink.

Úgy tűnt, hogy lecsúszik a Mesebolt Bábszínház a társasági adó támogatásról, pedig jól teljesített 2013-ban. Az év utolsó heteiben azonban sikerült megnyerni 13 céget, akiktől összesen 12,1 millió forint gyűlt össze. A társulat szívesen fogadja a támogatóitól a személyi jövedelemadó címzett egy százalékát is.

Az „Akárki” című moralitásjátékot a Kőszegi Várszínházban mutatták be, felnőtteknek való utcaszínházi előadás. Középen Hannus Zoltán, balról Dénes Emőke, jobbról Kovács Bálint és Szabó Tamás (Fotó: Benkő Sándor)

– Más városokban az intézményeknek nem kell a pénzgyűjtéssel foglalkozni, mert az önkormányzat megmondja a cégeinek, kiket kell támogatni: a sportot is, a kultúrát is. Nagyon fontos nekünk ez a plusz bevétel, hiszen majdnem annyi, mint a városi támogatás, és a dologi kiadásainkhoz elengedhetetlen. Csak bérleti díjra 9 millió forintot fizetünk. Idén még nincs szerződésünk, de már tudjuk, hogy az Agora Szombathelyi Kulturális központtal kötjük – a tavalyi feltételekkel. Megkaptuk a 125-ös termet állandó használatra próbálni. Készítettünk egy „elhelyezési tervet” az MMIK-ban maradásra: a teljes földszintet és az alagsor felét szeretnénk megkapni kizárólagos használatra.

Csak a bábszínház kialakítása 300-400 millió forint körül van, ezt a tervet még a Kisfaludy utca 1-re készítették. Mikor még a megye gondolt az MMIK teljes rekonstrukciójára, akkor körülbelül 1 milliárd forintos költség merült fel. Az épület műszaki állapota olyan – a befolyó esővíz veszélyeztette villanyvezetékektől a használhatatlan mellékhelyiségekig –, hogy állami segítség nélkül nem fog menni a felújítás.

Felnőtt lett a bábszínház

Idén 19 éves a Mesebolt Bábszínház. „Nagykorúsága” arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemben kell már az otthonáról beszélni. Az utóbbi öt évben három komplett anyag készült az elhelyezésének tervéről. Abban a koncepcióban, hogy a város mentse meg az MMIK épületét közösségi térként, a Mesebolt Bábszínháznak központi helye, szerepe lehet. A társulat lehet a legnagyobb bérlő – továbbra is –, megérdemlik, hogy igényeik szerint kapják meg a megfelelően kialakított kisebb tereket. Miért érdemlik meg? Egyfelől magukért, hiszen ez egy munkahely – „kicsi, de erős” , vagyis a mindössze tizenhét emberével, ezen belül hét színészével meghatározó műhely tud lenni a város kulturális életében. Másfelől azért a művészi és közszolgálati tevékenységért, amit végeznek, hiszen évi több tízezer gyermek művészeti nevelésébe kapcsolódnak be az előadásaikkal, intenzíven és maradandó élményeket nyújtva. Olyan magas minőségű és nagy mennyiségű munkát végeznek, amihez megfelelő infrastruktúra szükséges. Végső soron tehát a városért dolgoznak. Hogy milyen helyük van, az azt is reprezentálja, hogy a város miként becsüli meg saját magát – a legfiatalabbakban, a gyerekekben.

A fiatal szülők vagy az unokáikat kísérő nagyszülők pontosan tudják, mit érnek ezek az előadások, milyen beszédtémát adnak, milyen bábszínházban tölteni például egy vasárnap délelőttöt. Óvónők, pedagógusok is elmondhatnák, mit jelent az apróságok számára egy-egy darab. A legjobb lenne persze a gyerekeket megkérdezni, akiknek „érzékenyítése” kezdődik itt a Meseboltban – az ő kiművelt fejecskéik gondolják ki majd számunkra a jövőt.