Nyugdíjak a nagyvilágban: járulék, korhatár, havi összegek

Eltérő megoldásokat kínálnak a különböző országokban a nyugdíjas évek - néhol bőkezű, másutt inkább takarékos - finanszírozására, de általában jellemző a nagyobb mértékű állami gondoskodás, s emellett az az egyre inkább erősödő aggodalom is, hogy ez a szerepvállalás a várható életkor növekedésével párhuzamosan mind hatalmasabb terheket ró a költségvetésre, ha nem emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Ausztria

Ausztriában a kötelező állami nyugdíjbiztosítás a nyugdíjrendszer legfontosabb eleme. Ez a biztosításban ledolgozott évek elvén alapuló rendszer kiterjed a magánszektorban és a közszférában foglalkoztatottakra, a gazdálkodókra és a vállalkozókra is. A nyugdíjak 90 százalékát ezen keresztül fizetik ki.
 
A legutóbbi nagyobb átalakítás 2005-ben volt, amikor többek között egységesítették a jogosultsági feltételeket és a nők nyugdíjkorhatárának felemeléséről döntöttek.
 
A nyugdíjak alapját a járulékok képezik, de a rendszer költségeinek 22,8 százalékát az állam fedezi. A járulék mértéke a járulékalapot képező kereset 22,8 százaléka, ebből a munkaadót 12,55 , a munkavállalót 10,25 százalék terheli. 
 
Az öregségi nyugdíj évi 14 alkalommal jár. Létezik államilag garantált minimális nyugdíj is: egyedülálló jogosult esetében 747, házaspár esetében 1120 euró.
 
A rendszer második pillére a 2002-ben bevezetett kötelező munkahelyi nyugdíjbiztosítás. Ez az állami mellett többletnyugdíjat biztosít azáltal, hogy a munkaadó a munkavállaló bérének 1,53 százalékát befizeti a kilenc magánnyugdíjpénztár valamelyikének. A harmadik elem az államilag támogatott önkéntes nyugdíj-előtakarékosság.

A nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiaknál 65, a nőknél 60 év, de 2024-2033 között a női korhatárt fokozatosan 65 évre emelik fel.
 
Ausztriát "a nyugdíjasok paradicsomának" is nevezik. Az átlagos nyugdíj az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, míg az OECD-országok átlagában 59 százalék ez az arány. Az átlagos öregségi nyugdíj 1096 euró. A nők a gyakorlatban OECD-rekordnak számító korban, átlagosan 57,9 évesen, de a férfiak is 58,9 évesen vonulnak nyugdíjba. Mindennek azonban ára is van. Míg a 8,3 millió lakosra 1 millió 200 ezer öregségi nyugdíjas jut, Ausztria az OECD-országok legdrágább nyugdíjrendszerét tartja fenn. A költségvetési kiadások több mint negyedét, a GDP 12,6 százalékát költi rá, utóbbi Olaszország után a második legnagyobb hányad az országcsoporton belül.
 
Németország

Németországban  még a korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció idején fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65 évről fokozatosan 67 évre emelik 2029-ig. Aki pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt akar nyugállományba vonulni, annak kisebb nyugdíjjal kell számolnia. A döntés a szakszervezetek részéről óriási felháborodást váltott ki, miközben a német jegybank, a Bundesbank a közelmúltban már olyan javaslatot is tett, hogy a nyugdíjkorhatárt 69 évre emeljék. 

A német nyugdíjbiztosítási rendszer is a társadalombiztosítási alapokra épül. A bismarcki nyugdíjtörvény annak idején kötelező és államilag szabályozott nyugdíjbiztosítást eredményezett. Az általános nyugdíjbiztosítás valamennyi munkavállalót érinti. 

A német nyugdíjbiztosítási rendszernek több pillére van. Az első pillér a törvényes nyugdíjbiztosítási rendszert tartalmazza a munkások és alkalmazottak, a köztisztviselők, továbbá különböző szakmai rétegek számára. A második pillért a vállalati öregségi biztosítás és a közszolgálati kiegészítő biztosítás jelenti. A harmadik pillér a magángondoskodás különböző formáit foglalja magában. Az állami nyugdíj a járulék után jár, a legtöbb cég ugyanakkor saját nyugdíj-pénztárat hozott létre, és a munkavállalók abba is fizetnek. Ugyanakkor nagyon sok német állampolgárnak van olyan életbiztosítása, amely nyugdíjjá változtatható. 
 
A német nyugdíjbiztosítási rendszer alapvetően a felosztó-kirovó elven alapul, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A járulék mértéke 19,9 százalék, amelyből a munkavállaló és a munkáltató egyaránt 9,95 százalékot fizet. Az ellátások járulékokból nem fedezett költsége az állami költségvetésből egészül ki. 
 
A jelenleg még érvényben lévő öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál és a nőknél egységesen 65 év, az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. Maximum, illetve minimum nyugdíj nincs.

OLDALTÖRÉS: Hollandia, Belgium, Franciaország

Hollandia

Hollandiában  három évvel ezelőtt lépett életbe az új nyugdíjtörvény, de az életkorkilátások és a nyugdíjteher azzal párhuzamos növekedése miatt máris megkezdődött a gondolkodás egy újabb jogszabályról.
 
A nyugdíjrendszer jelenleg három pillérre épül: egyfelől az állami költségvetésre, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi; a legnagyobb hányad a cégekre és munkavállalókra jut; és mindezt egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetési forma) egészíti ki. 
  
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1052 eurót kap minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A gazdasági válság miatt az állam havi egyszeri 30 eurós különtámogatásban is részesíti a nyugdíjasokat.
 
A nyugdíjbiztosítási rendszert a gyakorlatban nyugdíjalapok és nyugdíjjal is foglalkozó biztosítók működtetik, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Nagy cégek is működtetnek saját nyugdíjalapokat. A járulék megoszlása biztosítótól függ, de általában kétharmada esik a munkáltatóra, egyharmadát a munkavállaló fizeti. 
 
Hollandiában a nyugdíjkorhatár 65 év, de a megnövekedett életkorkilátások miatt vita folyik a határ emeléséről. A nyugdíjasok aránya ma már jóval meghaladja az ország aktív dolgozóinak 30 százalékát.

Hollandia

Hollandiában  három évvel ezelőtt lépett életbe az új nyugdíjtörvény, de az életkorkilátások és a nyugdíjteher azzal párhuzamos növekedése miatt máris megkezdődött a gondolkodás egy újabb jogszabályról.
 
A nyugdíjrendszer jelenleg három pillérre épül: egyfelől az állami költségvetésre, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi; a legnagyobb hányad a cégekre és munkavállalókra jut; és mindezt egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetési forma) egészíti ki. 
  
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1052 eurót kap minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A gazdasági válság miatt az állam havi egyszeri 30 eurós különtámogatásban is részesíti a nyugdíjasokat.
 
A nyugdíjbiztosítási rendszert a gyakorlatban nyugdíjalapok és nyugdíjjal is foglalkozó biztosítók működtetik, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Nagy cégek is működtetnek saját nyugdíjalapokat. A járulék megoszlása biztosítótól függ, de általában kétharmada esik a munkáltatóra, egyharmadát a munkavállaló fizeti. 
 
Hollandiában a nyugdíjkorhatár 65 év, de a megnövekedett életkorkilátások miatt vita folyik a határ emeléséről. A nyugdíjasok aránya ma már jóval meghaladja az ország aktív dolgozóinak 30 százalékát.

Hollandia

Hollandiában  három évvel ezelőtt lépett életbe az új nyugdíjtörvény, de az életkorkilátások és a nyugdíjteher azzal párhuzamos növekedése miatt máris megkezdődött a gondolkodás egy újabb jogszabályról.
 
A nyugdíjrendszer jelenleg három pillérre épül: egyfelől az állami költségvetésre, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi; a legnagyobb hányad a cégekre és munkavállalókra jut; és mindezt egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetési forma) egészíti ki. 
  
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1052 eurót kap minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A gazdasági válság miatt az állam havi egyszeri 30 eurós különtámogatásban is részesíti a nyugdíjasokat.
 
A nyugdíjbiztosítási rendszert a gyakorlatban nyugdíjalapok és nyugdíjjal is foglalkozó biztosítók működtetik, pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. Nagy cégek is működtetnek saját nyugdíjalapokat. A járulék megoszlása biztosítótól függ, de általában kétharmada esik a munkáltatóra, egyharmadát a munkavállaló fizeti. 
 
Hollandiában a nyugdíjkorhatár 65 év, de a megnövekedett életkorkilátások miatt vita folyik a határ emeléséről. A nyugdíjasok aránya ma már jóval meghaladja az ország aktív dolgozóinak 30 százalékát.

Belgium

Belgiumban az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél 2009 óta egyaránt 65 év, a nők esetében ezt az előző években fokozatosan emelték fel 60 évről.

A teljes nyugdíjhoz 45 év járulékfizetés szükséges. Korai nyugdíjazást 35 év biztosítási idővel, 60 éves kor után lehet kérvényezni. Feltétel még, hogy a nyugdíjas nem végezhet többé szakmai tevékenységet. 

A belga nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Az általános nyugdíjbiztosítási rendszer kötelező pillére kiterjed a magánszektor munkavállalóira, és lefedi az önálló vállalkozókat, a gazdákat, valamint a köztisztviselőket is. Az önkéntes második pillér szerepe mintegy 35 százalékos. 
 
A munkahelyi, szakmai nyugdíjrendszerekben való részvétel akkor kötelező, ha a vállalati nyugdíjrendszert kollektív szerződéssel hozták létre. 
 
A harmadik pillért különböző adókedvezmények ösztönzik. A lakosság közel 44 százaléka vesz részt járulékfizetéssel a nyugdíj-megtakarítások vagy életbiztosítások formájában működő rendszerben.
 
A belga nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A járulék mértéke a járulékalapot képező kereset 37,94 százaléka. Ebből a munkavállaló 13,07 míg a munkáltató 24,87 százalék járulékot fizet. 
 
A nyugdíj összege a biztosítási időszak hosszától, a figyelembe vett jövedelem összegétől és a családi állapottól függ, 2009-ig pedig a nők eltérő nyugdíjkorhatára miatt a nyugdíjas nemétől is függött. Mértéke egyedülálló esetén a figyelembe vett átlagkereset 60 százaléka, eltartott hozzátartozó esetén 75 százaléka. 

A nyugdíjakat évente az életszínvonal alakulásához kötötten indexálják Belgiumban.

Franciaország   

Franciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjasok kifizetéseit.
 
A munkáltatók a társadalombiztosítás kasszájába befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A számos kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. A munkavállalóknak ezen kívül lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvó egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetniük, amelyről nyugdíjba vonulásuk után kiegészítő nyugdíjat kaphatnak, de ez nem kötelező. Jelenleg a franciák 17 százaléka él vele.

A 2008-ban megkezdett nyugdíjreform folytatása a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben: az óriási deficittel küzdő francia nyugdíjrendszer megmentéséhez a nyugdíjjárulék-fizetés időtartamának növelése és a nyugdíjkorhatár emelése a két fő javaslat.
 
Az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után a deficit idén a 10 milliárd eurót is elérheti, 2050-re pedig ez az összeg 70 és 100 milliárd euró között lesz. A szolidaritási elven alapuló rendszer legfőbb buktatója ugyanis, hogy 1970-ben egy inaktív franciára még 3,8 aktív jutott, ma már csak 1,45. 
 
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, 1981 óta 60 év. Ennek emeléséről évek óta vita folyik, és valószínű, hogy a szociális partnerekkel februárban kezdődő egyeztetéseken a kormány és a munkáltatói szervezetek korhatáremelést fognak javasolni. 
 
Jelenleg átlagosan 37,5 évi járulékfizetés után jár teljes összegű nyugdíj, ez a magánszektorban 2012-ben, a közszférában pedig 2016-ban 41 évre emelkedik. A kormány 2020-ra szeretné 42 évre megemelni a járulékfizetés időtartamát, ez is az idei egyeztetések tárgyát képezi.   
 
A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 53,3 százalékát kapják meg. Az állami nyugdíjrendszerből a férfiak átlagosan havi 680 eurós (182 ezer forintos), a nők 490 eurós (131 ezer forintos) összegre számíthatnak, a kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokon kívül.

OLDALTÖRÉS: Románia, Nagy-Brtinnia, Szlovákia, Csehország

Románia   

Románia   

Románia   

A jelenlegi két pilléren alapuló romániai nyugdíjrendszer 2008-tól hatályos: az első pillért az állami nyugdíjalap, a másodikat a kötelező magánpénztári rendszer jelenti. A magánpénztárak 2007-ben alakultak meg, ez utóbbiak azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra nézve kötelezőek, akik a hatálybalépés napján 35 évesek vagy annál fiatalabbak voltak. Az akkori 35 és 45 év közötti személyek az új rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnak. 
 
Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az első pillérben 2009 januárjától férfiak esetében 63 év és 6 hónap betöltése, illetve 12 év szolgálati idő megszerzése, nők esetében pedig 58 év és 6 hónap betöltése, illetve 12 év szolgálati idő megszerzése. A további nyugdíjreform a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését helyezi kilátásba, 2014-ig a nők esetében 60 évre, férfiaknál pedig 65 évre növelik a korhatárt, 2030-ban pedig férfiak és nők egyaránt csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba, ha a teljes értékű járandóságra tartanak igényt.
 
Az állami nyugdíjpénztár összeomlása, a román nyugdíjrendszer válsága azzal függ össze, hogy Romániában is gyorsuló ütemben csökken a népesség, emelkedik a várható életkor, a nyugdíjasok fele (2,25 millió) korkedvezménnyel vonult nyugállományba.  Így ma 5 millió kereső több mint 4,5 millió nyugdíjas számára fizet nyugdíj-hozzájárulást. Tavaly a központi költségvetésből már 1,5 milliárd eurónak megfelelő összeget kellett átutalni a nyugdíjrendszerbe.

Nagy-Britannia

Nagy-Britanniában hamarosan elkezdődik a nyugdíjkorhatár egységesítésének, és egyben a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének - egyelőre meglehetősen elnyújtottra tervezett - folyamata. A nyugdíjkorhatár egységesen 68 év lenne, de a brit közfinanszírozási rendszer súlyos állapota és a társadalom elöregedése miatt már elhangzottak olyan javaslatok, hogy 70 évre kellene emelni a jogosultság alsó korhatárát.

Az állami öregségi nyugdíjra a nők jelenleg 60 éves koruktól, a férfiak 65 éves koruk betöltése után jogosultak.

A munkáspárti brit kormány hosszú távra kidolgozott tervei alapján 2020-ra lenne egységesen 65 év az nyugdíjkorhatár, 2024-ig ez 66 évre, ez 2034-ig 67 évre, 2044-ig pedig 68 évre emelkedne.
 
Ez csak az állami nyugdíjra vonatkozik. Nagy-Britanniában a sok nagyobb cég saját nyugdíjkasszát tart fenn, amely a kollektív szerződésben meghatározott hosszúságú munkaviszony után már nyugdíjat ad, de lehet kötni a piacon is nyugdíjbiztosítást; ilyesmit számtalan szakosodott befektetési társaság kínál. A brit alkalmazottak kétharmadának van valamilyen kiegészítő nyugdíjbiztosítása az állami nyugdíj mellett.
 
Az ellenzéki konzervatívok nemrég bejelentették: ha a tavasszal esedékes választásokon kormányra kerülnek, terveik szerint a nyugdíjkorhatár-emelés a jelenleg tervezettnél jóval korábban elkezdődne.

Szlovákia

Szlovákiában a nyugdíjrendszer reformját az ezredforduló után a Mikulás Dzurinda vezette jobbközép kabinet fogadta el, s két pilléren alapszik: állami nyugdíjbiztosítás, illetve magán nyugdíjbiztosítás.
 
A Robert Fico vezette balközép kormány színrelépése óta azonban ez a rendszer módosításokon ment keresztül. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a korábbi helyzettől eltérően a második pillérben, tehát a magán nyugdíjbiztosításban való részvétel már nem kötelező. Módosult a járulékok elosztása is a két pillér között. 

A baloldali javaslat szerint a 40 éven felüliek kiléphettek a "második pillérből", s teljes mértékben visszatérhettek az állami biztosításba. A gyermekgondozási segélyen lévők most már be sem léphetnek a magánbiztosításba. A magány nyugdíjpénztárakban a kötelező biztosítási idő a korábbi 10 évről 15 évre emelkedett. A kormány javaslatait a parlament jóváhagyta, minek következtében eddig két ízben is "megnyitották" a pilléreket, hogy az emberek visszaléphessenek az elsőbe.

Ez az intézkedés azonban nem a kormány által várt eredményt hozta. A kormány azzal számolt, hogy mintegy 150 ezer ember lép ki a második pillérből, s tér vissza az elsőbe, minek alapján jelentős pénzösszegek - 212 millió euróról volt szó - áramlanak majd a problémákkal küszködő állami biztosítóba. Ezzel szemben a valóság az, hogy újabban csak alig 20 ezer ember döntött csak a teljes mértékű állami biztosítás mellett. A magán nyugdíjbiztosítást továbbra is mintegy másfél millió ember őrizte meg.
 
Szlovákiában a nyugdíjkorhatár 62 év, de a jövőben várhatóan 65 évre fog emelkedni. Erről azonban még nincs döntés.
   
Csehország

Csehországban megakadt a nyugdíjrendszer reformja, mert a mérvadó politikai erők nem tudnak megegyezni a további lépésekben.

A nyugdíjrendszer átalakításának első szakaszát 2008-ban fogadták el, s az első módosítások idén lépnek életbe. A leglényegesebb változás az, hogy 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 éves nyugdíjkorhatár. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már
nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek. 

A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. 
 
A második szakaszról, amelyben a rendszert megnyitnák a magán nyugdíjpénztárak számára is, egyelőre csak viták folynak. 

A nyugdíjasok jelenleg a tízmilliós lakosság mintegy 15 százalékát teszik ki. Demográfiai előrejelzések szerint 2030 körül ez 25 százalékra, további húsz év múlva pedig 30 százalékra emelkedik. Jelenleg a havi átlagnyugdíj 10 ezer korona, mintegy 400 euró.
 
A kilencvenes évek vége óta működnek a kiegészítő nyugdíjalapok. Jelenleg kilenc van belőlük. Ez gyakorlatilag önkéntes, de államilag támogatott spórolás a nyugdíjra. A nyugdíjalapok igen népszerűek, s a munkaképes cseh lakosság mintegy 70 százaléka spórol. Szakértők szerint azonban keveset, mert a havi átlagbetét értéke mintegy 350-400 korona. 

A munkaadónak lehetősége van támogatnia alkalmazottját, akár a havi bér majdnem három százalékával is. Ezt az összeget a cégek aztán leírhatják az adóalapjukból. A csehországi cégek mintegy fele él ezzel a lehetőséggel.

OLDALTÖRÉS: Ukrajna, Egyesült Államok, Oroszország

Ukrajna 

Ukrajnában  tíz éve van napirenden a Szovjetuniótól örökölt nyugdíjrendszer reformja, de eddig egyetlen hatalomra került politikai erő sem mert hozzányúlni a szolidaritási elvre épülő nyugellátás erősen roskadozó alapjaihoz.
 
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az ukrán a térség egyik legintenzívebben öregedő társadalma. Ennek ellenére a nők 20 év munkaviszony után 55 éves koruktól, a férfiak 25 ledolgozott évvel 60 évesen mehetnek nyugdíjba. Az országban jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, sőt egyes régiókban, például Kárpátalján egy aktív két nyugdíjast tart el. 
 
A nyugellátásban részesülők közül 2,3–2,5 milliónyian vállalnak munkát, mivel az öregségi nyugdíj átlagösszege mindössze 943 hrivnya (kb. 23 ezer Ft), a szociális nyugdíjé 647 hrivnya. Egyes kategóriákkal azonban az állam sokkal bőkezűbb: a vezető beosztású állami tisztségviselők nyugdíja eléri vagy sok esetben meghaladja a 15 ezer hrivnyát.
 
Az évtized elején az ukrán parlament elfogadta ugyan a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt, de ezekbe – a bizalom hiánya miatt – kevesen léptek be, a múlt év elején mintegy 457 ezer tagjuk volt, összesen 552 millió hrivnya tőkével.

Ukrajna 

Ukrajnában  tíz éve van napirenden a Szovjetuniótól örökölt nyugdíjrendszer reformja, de eddig egyetlen hatalomra került politikai erő sem mert hozzányúlni a szolidaritási elvre épülő nyugellátás erősen roskadozó alapjaihoz.
 
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az ukrán a térség egyik legintenzívebben öregedő társadalma. Ennek ellenére a nők 20 év munkaviszony után 55 éves koruktól, a férfiak 25 ledolgozott évvel 60 évesen mehetnek nyugdíjba. Az országban jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, sőt egyes régiókban, például Kárpátalján egy aktív két nyugdíjast tart el. 
 
A nyugellátásban részesülők közül 2,3–2,5 milliónyian vállalnak munkát, mivel az öregségi nyugdíj átlagösszege mindössze 943 hrivnya (kb. 23 ezer Ft), a szociális nyugdíjé 647 hrivnya. Egyes kategóriákkal azonban az állam sokkal bőkezűbb: a vezető beosztású állami tisztségviselők nyugdíja eléri vagy sok esetben meghaladja a 15 ezer hrivnyát.
 
Az évtized elején az ukrán parlament elfogadta ugyan a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt, de ezekbe – a bizalom hiánya miatt – kevesen léptek be, a múlt év elején mintegy 457 ezer tagjuk volt, összesen 552 millió hrivnya tőkével.

Ukrajna 

Ukrajnában  tíz éve van napirenden a Szovjetuniótól örökölt nyugdíjrendszer reformja, de eddig egyetlen hatalomra került politikai erő sem mert hozzányúlni a szolidaritási elvre épülő nyugellátás erősen roskadozó alapjaihoz.
 
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az ukrán a térség egyik legintenzívebben öregedő társadalma. Ennek ellenére a nők 20 év munkaviszony után 55 éves koruktól, a férfiak 25 ledolgozott évvel 60 évesen mehetnek nyugdíjba. Az országban jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, sőt egyes régiókban, például Kárpátalján egy aktív két nyugdíjast tart el. 
 
A nyugellátásban részesülők közül 2,3–2,5 milliónyian vállalnak munkát, mivel az öregségi nyugdíj átlagösszege mindössze 943 hrivnya (kb. 23 ezer Ft), a szociális nyugdíjé 647 hrivnya. Egyes kategóriákkal azonban az állam sokkal bőkezűbb: a vezető beosztású állami tisztségviselők nyugdíja eléri vagy sok esetben meghaladja a 15 ezer hrivnyát.
 
Az évtized elején az ukrán parlament elfogadta ugyan a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt, de ezekbe – a bizalom hiánya miatt – kevesen léptek be, a múlt év elején mintegy 457 ezer tagjuk volt, összesen 552 millió hrivnya tőkével.

Egyesült Államok

Az egyesült Államokban  többpilléres nyugdíjrendszer működik az állami és magánnyugdíjrendszer keretében; előbbi szerepe kisebb, a hangsúly a magángondoskodásra helyeződik.

Az állami nyugdíjrendszerben nincs kötelező részvétel vagy nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkort egyénre szabottan állapítják meg, 62 és 70 éves kor között bármikor lehet ezt kérni és nyugdíjba menni; a lassan emelkedő "normális nyugdíjkor" - jelenleg 66 év - felett jár teljes nyugdíj. Nyugdíjminimum sincs, a nyugdíj összegét - amely nagyjából az átlagbér fele - nem az utolsó évek keresete, hanem a munkában töltött idő 35 legmagasabb keresetű évének átlaga alapján számolják ki, feltétel a 10 év minimális munkaviszony.

Az átlag amerikai 62 évesen megy nyugdíjba, és 18 évig kap ellátást. A nyugdíj tavaly átlagosan 1200 dollár volt havonta. Az állami szférában dolgozók nyugdíja ennél magasabb, a havi 10 ezer dollárt is meghaladhatja. A központi nyugdíjalap kizárólag állampapírokba fektetheti pénzét, és a hiányokat az állam nem fedezi.
 
A kiterjedt magánnyugdíjrendszer alapvetően három lábon áll. Az üzemi nyugdíjbiztosítás keretében a nagyvállalatok saját maguk gondoskodnak alkalmazottaikról. A közalkalmazotti kiegészítő biztosítást helyi önkormányzatok szervezik meg magánbiztosítókon keresztül. Végül létezik egy sor, jelentős adókedvezményeket kínáló magánnyugdíjalap. Az óriási pénzekkel gazdálkodó magánpénztárak a legnagyobb intézményi befektetők, az adóhatóság és a munkaügyi minisztérium szigorú felügyelete mellett működnek.

Egy amerikai nyugdíjas jövedelmének alig felét teszi ki az állami nyugdíj, a fennmaradó hányad magánnyugdíjakból, egyéni megtakarításokból és többletmunkából származó jövedelemből áll.

A nyugdíjrendszert 1983-ban reformálták meg az Egyesült Államokban, a közszolgálati alkalmazottaknak azóta van kiegészítő biztosításuk, akkor vezették be az indexálás rendszerét és hozták létre a tartalékalapot a társadalom elöregedésének ellensúlyozására. A központi nyugdíjalapra nehezedő teher súlyosbodik azzal, hogy 2008-tól elkezdtek nyugdíjba vonulni a "baby boom" nemzedék tagjai; becslések szerint 2025-re a nyugdíjas korú népesség száma meg fogja haladni az 50 milliót, ez a lakosság 16 százaléka.

Oroszország

Oroszországban  a nyugdíjkorhatár változatlanul 60 év a férfiaknak és 55 év a nőknek, s a nyugdíjjogosultsághoz alapvetően 25 évi munkaviszony szükséges a férfiaknál, 20 év pedig a nőknél.
 
Az oroszországi nyugdíj több forrásból állhat össze: a költségvetési alapnyugdíjból, a munkaviszony során befizetett nyugdíjjárulékokból, illetve a munkaviszonyban töltött évek számából és az utolsó tíz év jövedelméből kiszámított részből, továbbá az önkéntes, egyéni nyugdíj-előtakarékosság járadékából. A munkáltatók által fizetendő járulék akadozik, mivel nehezebb időkben hatalmas elmaradások vannak a munkabérek kifizetésében, s így a befizetésekben is. Az önkéntes, egyéni előtakarékosság évek óta létezik, s az állam pénzbeli hozzájárulással támogatja, mégis csak kevesen és kis mértékben élnek vele, mert sokaknak nem futja rá, továbbá kockázatai miatt. 
 
Az 1990-ben elfogadott orosz nyugdíjtörvény számos pozitív változást hozott, később azonban a rendszer fokozatosan módosult a nyugdíjasok hátrányára. Az állami, úgynevezett alapnyugdíjakat folyamatosan emelik - Vlagyimir Putyin orosz kormányfő decemberi közlése szerint idén közel 50 százalékkal -, hogy a nyugdíjak lépést tartsanak a létminimummal, ám a legtöbb idős ember szegénysorban él, tovább dolgozik nyugdíja mellett.

Putyin szerint a nyugdíjak átlaga idén eléri a havi 8000 rubelt (1 rubel = mintegy 6,25 forint), de a szóródás nagy, az állami alkalmazottak nyugdíja igen magas, és magasabbak a nyugdíjak a fővárosban és a gazdagabb területeken, de akad, ahol az átlag csupán 1200 rubel. Az idős emberek az interneten arra panaszkodnak, hogy a havi 1800 rubeles nyugdíj 50 százalékos emeléssel is csak 2700 lesz, miközben a létminimumot a kormány legutóbb, novemberben a nyugdíjasok számára 4129 rubelben állapította meg.

Szerbia

Szerbiában a nyugdíjrendszer két pilléren, a mindenki számára kötelező állami nyugdíjrendszeren és a nyugdíjbiztosítási alapokon nyugszik. Utóbbiakból jelenleg tíz működik, de szerepük csekély annak ellenére, hogy az állam támogatja az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot.

A nyugdíjak a szerb GDP 13 százalékát teszik ki. Ennek az összegnek azonban csak az 55 százaléka folyik be a járulékokból, 45 százalékot az állami költségvetés fedez. A vállalatok nyugdíjjárulék-fizetési fegyelme nagyon gyenge volt az elmúlt években: kamatokkal együtt mintegy 150 milliárd dinár (450 milliárd forint) járulékkal tartoznak az államnak.

Az átlagnyugdíj az átlagbér 63 százaléka, mintegy 19 ezer dinár (57 ezer forint) havonta, ám igen nagy a szórás: a munkásoknál 21 ezer dinár körül van, míg a földműveseké nem sokkal több 8 ezer dinárnál. Szerbiában a nyugdíjkiadások közé sorolják a rokkantsági támogatásokat, ápolási költségeket is, amelyek nélkül a nyugdíjkiadások a GDP-nek csak a 11 százalékára rúgnak.

A nyugdíjkorhatár a szerb férfiak esetében 65, nőknél 60 év, ám a nyugdíjba menetelhez meg kell lennie a minimum 15 nyugdíjjárulékkal lefedett, munkában eltöltött évnek. Amennyiben férfiaknál megvan a 40, nőknél a 35 munkában eltöltött év, akkor a betöltött 53. év után is el lehet menni nyugdíjba. Aki pedig 45 évet tud igazolni, annál nincs életkorhoz kötött korlátja a nyugdíjba vonulásnak. 

A kötelezően előírt magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetéséről már jó ideje vita folyik, de ma az a többségi vélemény, hogy a szerb gazdaság állapota ezt egyelőre nem teszi lehetővé. Ha valamikor sor kerül rá, szakemberek szerint feltétlenül csökkenteni kell a jelenlegi 22 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot.