Olimpikonok emlékére ültettek fákat (fotókkal)

- A fontos táplálékforrást jelentő szelíd gesztenye több ezer éve itt él velünk, ezt régészeti leletek is igazolják - mondta Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke a konferencián, amelyet a Natur-Kulinarium projekt keretében rendeztek.

Az elnök régi receptek után kutat, kereste és megtalálta azt is, mikor tűnnek fel gesztenyés ételek a szakácskönyvekben: az 1860-as évektől. A filoxéria-járvány után telepítettek a Kőszeg-hegyalján szelídgesztenyéseket a szőlők helyére. Vas Megye Közgyűlése nemrégiben jelentetett meg egy 80 receptből álló gyűjteményt, amely felerészben régi, felerészben a mai ízlésnek megfelelő gesztenyés ételek elkészítését írja le.

- Nekünk azért fontos ez az esemény, mert felhívja a figyelmünket a gesztenyére, amivel nem nagyon foglalkoztunk az utóbbi időben, mivel egyre kevesebb van belőle - mondta Varga László erdész. - Főleg a szajkó és a mókus gondoskodnak az ültetéséről, mikor gyűjtés közben le-leejtenek egy-egy gesztenyét.

A konferencián szó esett a gesztenyefák állományainak rossz egészségi állapotáról is, a rovar- és gombakárosítóik elleni védekezésről. Johannes Schantl, a grazi Szelídgesztenye Jövője Egyesület képviseletében elmondta, hogy Ausztriában a sok egyéb államilag támogatott gyümölcsfa közé bekerült a szelídgesztenye is.

Dr. Balogh Lajos botanikus arról beszélt, hogy a szelídgesztenye Nyugat- és Dél-Magyarországon őshonosnak tekinthető, tőlünk északra ültetett növény. A legrégebbi gyümölcsfajta errefelé. Mielőtt behozták volna a gabonaféléket Kis-Ázsiából és a Közel-Keletről, a csicsókát, burgonyát és egyéb haszonnövényeket Amerikából, a szelídgesztenye kulcsfontosságú emberi táplálék volt. Magjából lisztet őröltek, kenyeret sütöttek belőle.

A program délután Kőszegen folytatódott, ahol Vas megyei kötődésű olimpiai bajnokok dr. Rajczi Imre vívó, Szarka Zoltán, Lóránt Gyula, Novák Dezső, Komora Imre labdarúgók, Zimonyi Róbert evezős, Tatai Tibor kenus tiszteletére ültettek gesztenyefákat.