OVB: jogsértő volt, hogy az MTV nem adta le a Jobbik hirdetését

Az OVB hétfőn a párt képviseletében egy ügyvédi iroda, valamint két magánszemély beadványa nyomán foglalkozott a kérdéssel, és mivel a három kifogás tényállása és a jogi érveik is azonosak voltak, az OVB azokat együtt tárgyalta. A kifogások arra vonatkoztak, hogy az MTV nem vetítette le a Jobbik kampányfilmjét, amelyben elhangzik a "cigánybűnözés" kifejezés is, és azt sem, amelyben a kifejezést kisípolják. 

Az OVB egyórás vita után 6:2 arányban úgy ítélte, az MTV megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alaplevét, amikor megtagadta a kifogásolt kifejezést tartalmazó reklámfilm sugárzását, és egyhangúlag adott helyt a kifogás azon részének, amely a "kisípolós" változat megtagadása miatt nyújtottak be. Az OVB eltiltotta az MTV-t a további jogsértéstől.

Az OVB múlt pénteken foglalkozott először a Jobbik kampányfilmjének ügyével. Akkor Vona Gábor, a párt elnöke fordult kifogással a testülethez, a pártelnök többi között hivatkozott arra is, hogy a médiatörvény szerint műsorszolgáltató a politikai hirdetés tartalmáért nem felel, és a párt vállalja a hirdetésért a felelősséget. 

Az OVB pénteken érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mert Vona Gábor a kifogásban nem tüntette fel lakcímét, csak a párt országgyűlési képviselőcsoportjának Széchenyi rakparti címét. A testület hétfőn ismét foglalkozott a kérdéssel, miután az ügyben újabb kifogások érkeztek. 

Borbély Andrea (Jobbik) delegált szerint alkotmányos alapjog a véleménynyilvánítás joga, az pedig a véleményközlés jogát jelenti, függetlenül annak tartalmától, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az OVB egyik választott tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a véleményszabadságnak is vannak korlátai. Szerinte a kérdés lényege nem a cenzúra léte van nem léte, és nem is az, hogy a hirdetésben elhangzó állításoknak van-e objektív valóságtartalmuk, hanem az, hogy a hirdetés beleütközik-e alkotmányos korlátokba vagy sem. Mint mondta, a véleménynyilvánításnak teret kell engedni, és szerinte ez a hirdetés politikai vélemény, amelyet "engedni kell". 

Litresits András, az MSZP delegáltja szerint a jogszabály azt írja elő, hogy a jelölőszervezeteknek azonos feltételek mellett kell lehetőséget adni a politikai hirdetések közzétételére, és az MTV által a pártoknak a kampányanyagok bemutatásáról készített tájékoztató ez a bizonyos egyenlő feltétel. 

Hunyadi Gábor, a testület volt jobbikos delegáltja, beadványozóként az OVB ülésén azt mondta: az MTV szereptévesztésben van; a tévé előre nem mondhatja meg egy spotról, hogy az törvénysértő-e vagy sem. Ha megjelent volna, és az valaki jogos érdekeit sértette volna, az illető kérhette volna az eltiltást. Álláspontja szerint a televízió rosszhiszeműségét jelzi, hogy a kisípolt verziót sem adta le. 

Dénes Bertold, az MTV képviselője szerint viszont a televízió közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzata - amely a médiatörvényen alapul - is tartalmazza, hogy a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

Az OVB tagjai szerint azonban az MTV jogsértően járt el, amikor megtagadta a hirdetések közzétételét. A testület határozata ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet jogorvoslattal élni.

OLDALTÖRÉS: Legkésőbb pénteken eldől, leadható-e a Jobbik hirdetése

Legkésőbb pénteken eldől, leadható-e a Jobbik hirdetése

Legkésőbb pénteken eldől, leadható-e a Jobbik kampányfilmje, illetve hirdetése a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban; az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn úgy döntött, nem lépi túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát a politikai reklámanyag, amely a "cigánybűnözés" kifejezést is használja.

Az OVB-hez magánszemélyek fordultak, mert a Magyar Rádió és a Magyar Televízió megtagadta a párt hirdetésének közlését, és azt is, amelyben a kifejezést kisípolják. A kifogást tevők szerint ezzel a közszolgálati rádió és a közszolgálati tévé megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. 

A Magyar Rádió arra hivatkozva utasította el a Jobbik hirdetésének befogadását, hogy az álláspontja szerint személyhez fűződő jogokat sért, és egy államalkotó kisebbség jogait, emberi méltóságát sértve alkalmas lehet az adott kisebbség elleni gyűlöletkeltésre.

Az MTV jogi vezetője egyebek mellett azzal indokolta az intézmény döntését, hogy a hirdetés ellentétes a médiatörvény azon passzusával, amely szerint a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

Az OVB hétfői ülésén egyórás vita után 6:2 arányban úgy ítélte meg, mind a televízió, mind a rádió megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, amikor megtagadta a kifogásolt kifejezést tartalmazó reklámfilm sugárzását, és egyhangúlag adott helyt a kifogás azon részének, amely a "kisípolós" változat megtagadása miatt nyújtottak be. Az OVB eltiltotta a két közszolgálati adót a további jogsértéstől.
 
Az OVB a televízió és a rádió ügyében lényegében ugyanazon indokok alapján állapította meg a jogsértést: a testület szerint a hirdetések nem lépik túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, mivel nem szólítottak fel bűncselekmény elkövetésére és nem voltak uszítók. 

A határozat ellen szerdán 16 óráig lehet jogorvoslattal élni a Legfelsőbb Bíróságon, amelynek további két napja van arra, hogy döntsön a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb pénteken döntés születhet a Jobbik reklámfilmje és reklámspotja ügyében, és - mivel szombaton a korábbi évektől eltérően nem lesz kampánycsend - még közölhetők a reklámanyagok.

Változatlan formában kéri hirdetésének sugárzását a Jobbik a közmédiumoktól

A Jobbik az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői döntése után a korábban a Magyar Televízió és a Magyar Rádió által le nem adott hirdetésének sugárzását várja a közmédiumoktól.

Dúró Dóra szóvivő az OVB döntését üdvözölve az MTI-nek elmondta: eredetileg a hirdetések meghatározott számú lejátszásáról állapodtak meg a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval, a reklámfilmeknek, illetve a hirdetéseknek múlt csütörtöktől kezdve kellett volna adásba kerülniük.

A párt a választási bizottság határozata alapján azt várja, hogy a közmédiumok a szerződésben foglaltaknak megfelelő számban sugározzák a Jobbik hirdetéseit az október 3-i önkormányzati választásig még hátralévő időben - tette hozzá Dúró Dóra.

Az OVB hétfői ülésén kimondta: jogsértő volt, hogy a közmédiumok a "cigánybűnözés" kifejezés elhangzása miatt megtagadták a Jobbik hirdetésének befogadását, és a kifogásolt szót kisípolva tartalmazó verzió lejátszásától is elzárkóztak.

A testület úgy ítélte meg, hogy a reklám nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, mivel nem szólított fel bűncselekmény elkövetésére és nem volt uszító. A 6:2 arányban meghozott határozat szerint a közmédiumok megsértették a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét; míg a kisípolt verzió elutasítását egyhangúlag jogsértőnek ítélte az OVB.
 
A testület mindkét közmédiumot eltiltotta a további jogsértéstől. A határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet jogorvoslattal élni.

A Jobbik azután fordult az Országos Választási Bizottsághoz, hogy a Magyar Rádió a személyhez fűződő jogok és egy államalkotó kisebbség méltóságának megsértésére, a Magyar Televízió pedig a médiatörvényre hivatkozva megtagadta a párt választási hirdetésének sugárzását.

Vona Gábor pártelnök ezután a véleményszabadság durva, az elmúlt húsz évben példátlan korlátozásának nevezte a közmédiumok döntését.