Hírek

2014.03.10. 17:25

Voksolás - Párt, avagy nemzetiség?

Március 21-én lezárul a nemzetiségiek regisztrációja a parlamenti választásokra. Milyen dilemmáik vannak? A kőszegi horvátoknál érdeklődtünk.

Némethy Mária

Az áprilisi lesz az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartanak meg.

Az, aki valamely nemzetiségi közösséghez tartozik, 2014. január 1-je óta kérheti, hogy nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzéken. Így 2014 októberében a nemzetiségi önkormányzati választásokon is szavazhat majd.

A nemzetiségiként regisztrált választópolgár az országgyűlési választásokon ugyanúgy szavaz, mint a nem nemzetiségi választópolgárok (egy egyéni jelöltre és az országos pártlistára) vagy, ha a nemzetiségi regisztráció benyújtásakor kifejezetten kéri, hogy az országgyűlési választásra is terjedjen ki nemzetiségi regisztrációjának hatálya, pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat (az egyéni jelölt mellett).

A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

Tehát az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, listás szavazatát kizárólag a nemzetiségének országos önkormányzata által összeállított nemzetiségi listára adhatja le.

Petkovits Sándor a horvát önkormányzat elnöke Kőszegen. Itt van templomuk, sok saját rendezvényük, aktívak a város életében (Fotó: Horváth Csaba)

Választókerületének egyéni jelöltjére a nemzetiségi választópolgár pont ugyanúgy szavaz, mint a nemzetiségi névjegyzékben felvételét nem kért választópolgár.

Ebből az következik, hogy az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhat pártlistára. Kizárólag azt mérlegelheti, hogy oda adja-e szavazatát saját nemzetiségi listája javára, vagy sem.

– Nekünk ez nagy dilemmánk. Kiszámoltuk, hogy 25 ezer körüli szavazatot kellene kapnia egy horvát nemzetiségű jelöltnek ahhoz, hogy teljes jogú képviselőként bejuthasson az Országgyűlésbe. Márpedig erre nincs esély. Legfeljebb a romáknak, a németeknek jön össze ennyi szavazat, nekünk nehezen. És mivel szószólónk mindenképpen lesz a parlamentben, ezért mi közösségünk korrekt tájékoztatását tartottuk feladatunknak, a döntést mindenkinek saját belátása szerint kell meghoznia – magyarázza Petkovits Sándor, a kőszegi horvát önkormányzat elnöke, aki aztán még így folytatta:

– Azt tapasztaljuk, hogy az emberek azt gondolják, fontosabb számukra, milyen országban élnek, ezért mindenképpen a pártlistára is szavazni akarnak. Tudomásunk szerint a Kőszegen regisztrációt kérők túlnyomó többsége a pártlistára történő szavazást részesíti előnyben. És mivel tétje nincs a nemzetiségi listának, hiszen úgyis lesz szószólónk, igazi demonstratív értéke annak van, hogy hányan tartják fontosnak a nemzetiségiként való regisztrációt. Kőszegen a 263 horvátból a választásra jogosultak több mint a fele már regisztráltatta magát nemzetiségként, az igazi tét azonban számunkra az őszi önkormányzati választás.

 

HA MEGGONDOLTA VOLNA MAGÁT...

Talán nem is gondolnánk, hányféle elismert nemzetiség létezik ma Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.Meggondolhatja-e magát az, aki regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe? Igen, meg. Ha regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe valaki, ám inkább mégis pártlistára adná le szavazatát, legkésőbb a választásokat megelőző második napig, azaz 2014. április 4. péntek 16 óráig kérelmezheti, hogy töröljék nemzetiségi adatait a névjegyzékből. Ez a kérelem beérkezési határideje.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!