Hírek

2017.02.28. 14:35

Pazarlás: 1,8 millió tonna ételt dobunk ki évente

Szombathely - Millió tonnányi élelmiszert dobunk a szemétbe. A megkérdezett Vas megyeiek egy része is találkozott ezzel a problémával. A megoldás fejben és az áruházak szervezettségében van.

Turbók Attila

A mértékletesség a négy sarkalatos erény egyike, mely napjainkban immáron zsebbe vágó kérdés lett. Egy minapi felmérés szerint ugyanis Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez a statisztika még fokozható, az unió tagállamaiban egy év alatt 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, melyből 9,1 millió tonna már az előállításakor kárba veszik. A legpazarlóbbak a háztartások és a feldolgozóipar, ezek együtt az unió pazarlásának 72 százalékáért felelősek. A hazai statisztika szerint itthon még a kereskedelem és a termelők is "beszálltak" az élelmiszerpazarlásba.

Pedig ez a tendencia a modern kor "vívmánya", egykoron egyenesen bűnnek számított az étel kidobása. - Gyermekkorunkban először megkeresztelték a kenyeret, csak ez után szelték fel. A leesett kenyérszeletet felvéve azt ajkunkhoz illettük, csak ezt követően szabadott megenni - mesélte a Vas Népének a szombathelyi Szárnyas Jánosné. Lánya, Szárnyas Mónika már öntudatosabb vásárló, figyel arra, miből, mennyit vesz meg a boltban. - Megnézem a szavatossági dátumokat is, nem szeretném a megkezdetlen ételt kidobni - mondta a fiatal anyuka. Hozzátette: a szülőktől kapott útmutatásban természetesen az étel tisztelete is szerepelt. - Azt is el kell mondani azonban, korosztályomban ez bizony nem általános, van olyan ismerősöm, aki egyáltalán nem tudatos vásárló, nála többször előfordul, hogy a megvett áru - legyen az étel, vagy egyéb - a kukában végzi, nem egy esetben bontatlanul - mondta Szárnyas Mónika.

Cibok Tamás és nyolc éves fia éppen bevásárlásból jövet. Manapság már tudatosabb vásárlók
Fotó: Unger Tamás

A püspökmolnári Kőhalmi Tibor és felesége is a tudatos vásárlókat testesíti meg, azzal kiegészítve, hogy ők otthon az úgynevezett "maradékról" is gondoskodnak. - Férjem horgász, a ház körül, a szomszédokban pedig vannak állatok, melyekkel megetetjük a konyhai maradékot, vagy feldolgozzuk a halaknak - mondta Kőhalmi Tiborné. Férje hozzátette: gyermekkorukból hozták az étel megbecsülését, akkoriban szüleik sem engedték a pazarlást. - Persze a mai felgyorsult világban a boltokban is oda kell figyelni, milyen szavatosságú terméket veszünk - tette hozzá Kőhalmi Tibor. Ebbéli szokását még németországi munkájából hozta haza.

Némi élelmiszerpazarlás azonban előfordult a vépi Cibok családnál. - Két gyermek esetében nehéz megbecsülni azt a mennyiséget és minőséget, mely maradéktalanul a tálakba kerül - mondta az apuka. Cibok Tamás még hozzátette: egy négy fős családban a "legveszélyeztetettebb" élelmiszer a szeletelt felvágott, mely már nem egy alkalommal került a szemétbe, vagy a lejárt szavatosság, vagy a pillanatnyi ízlés miatt. A vépi család tagjai azonban egyhangúlag jelentették ki, napjainkra tudatosabb fogyasztók lettek, igyekeznek hasznosítani minden megvett élelmiszert.

A hazai 1,8 millió tonnányi kidobott élelmiszer mennyisége azonban megdöbbentő. Ezt az élelmiszert fel lehetne használni az éhezők, illetve a növekvő népesség táplálására. A szakemberek szerint számos tényező felelős ezért a helyzetért, úgymint a rossz mezőgazdasági és gépesítési gyakorlatok, a nem megfelelő szállítási és tárolási infrastruktúra, a szupermarketek, amelyek csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és amelyek akcióikkal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy túlvásárolják magukat. Utóbbira jó példa a hosszú hétvégék, vagy ünnepi bevásárlások, szinte minden esetben csordultig tömött bevásárló kocsija. Már a hazai statisztikák is arról szólnak, hogy a megvásárolt élelmiszer több mint 30 százaléka biztosan a szemétben végzi az ünnepek, hétvégék után és e statisztika most sem a csökkenés felé mutat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!