Segély helyett inkább a munka - Interjú Orbán Viktorral

- Miniszterelnök úr sorra látogatja a multikat, járt az Opel, az Audi, a Coca-Cola, a Nestlé gyáraiban. Milyen mostanság a multik és az alapvetően patrióta gazdaságpolitikát meghirdető kormány viszonya, mi a multik szerepe a magyar gazdaságban?

-   A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez a Széchenyi Kártyával és az Új Széchenyi Terven keresztül próbálunk forrást teremteni. Ahhoz azonban, hogy Magyarország Európa termelési központja lehessen, a nagy nemzetközi tőkecsoportok erejére is szükségünk van. Az itt lévők közül azokkal a  legjobbakhoz tartozó, az európai, illetve a világpiacra termelő  vállalkozásokkal tárgyalunk, és kötünk stratégiai szövetséget, amelyek hosszú távra terveznek Magyarországon, hajlandóak fejleszteni, munkahelyeket teremteni, magyar beszállítókat bevonni, és itteni alapanyagokat felhasználni.
 
- Hány ilyen cég van a listájukon?

-  Csaknem húsz, köztük a Nestlé, Opel, LuK, hogy csak a vasiakat említsem.

-  A Nestlé bokrétaünnepségén arról is beszélt, hogy a jó multik mellett olyanok is vannak, amelyeket nem látnak szívesen.
 
-  Azokra tényleg nincs szükség, akik idejönnek és letarolják a piacot, tönkreteszik a magyar kisvállalkozásokat, aztán elmennek. Ezekkel a cégekkel nem akarunk együttműködni.

 
 - A beruházni akaró cégeknél fontos szempont a közlekedési infrastruktúra állapota. Vas megye számára neuralgikus pont, hogy finoman szólva is csak döcögősen halad előre a 86-os, a 8-as és a tervezett M9-es utak fejlesztése. Várható-e markáns változás?
 
-  A kormányváltást megelőző 8-10 évben folyamatosan ígérgették 86-os út fejlesztését, kormányra kerülve azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy a beruházás előkészítetlen: megoldatlan környezetvédelmi problémákba, korábban fel nem térképezett akadályokba is beleütköztünk. A forrásokat kormányunk előteremtette, a pénz tehát megvan, a fenti problémák azonban késleltetik a munkát. Elszántságunk ugyanakkor töretlen, hiszen nem tartható az, hogy az ország egyik legfontosabb gazdasági övezetében, Győr és Szombathely között az utak rosszabbak, mint Kelet-Magyarországon. Az Új Széchenyi Terv nemzeti programjaként a 86-os úton a Csorna-Szombathely szakasz szélesítését 2016 végéig be fogjuk fejezni. Az M86-os autóút beruházás eredményeként kétszer két sávos autóúton juthatunk el Győrtől Szombathelyig, úgy, hogy a forgalom a lakott területet nem érinti.
 
- Maradjunk a közlekedésnél, és a neuralgikus pontoknál. A kormány két hete hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, ami korábban kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Vát és Porpác települések területén megvalósuló repülőtér-fejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Vehetjük ezt úgy, hogy a kormány levette a kezét a kínai részvétellel tervezett Vát-porpáci repülőtéri beruházás ügyéről? Különösen érdekes mindez annak tükrében, hogy Kovács Ferenc megyei elnök, fideszes országgyűlési képviselő pár hete éppen arról nyilatkozott, hogy megépül a reptér.

-   Ez egy olyan beruházás, amiről folyamatosan beszélünk, de élő ember nem látta még a szükséges pénzt és a szükséges terveket. Ugyanakkor ellenzők is vannak, akik felvetik, hogy egy olyan térség közelébe, ahol hagyományosan húzóágazat a turizmus, szabad-e építeni egy teherszállítással foglalkozó repteret. Ha megindul a szállítás, akkor a zajszint olyan növekedésével kell számolni, ami biztosan kárt fog okozni az idegenforgalomnak. Az ügy képviselőit mindig arra kérem, hogy ne áruljanak zsákbamacskát, mondják el az embereknek, hogy egy ilyen repülőtér milyen hang- és egyéb környezeti hatásokkal jár. Ezt meg kell vitatni az itt élőkkel!
 
- Az előbb a pénzt említette. A kínai miniszterelnökkel történt találkozójuk után pár nappal találkozhattam a beruházásra kijelölt kínai cég európai vezetőjével, aki akkor azt mondta, hogy hazájában zöld utat kapott a váti projekt.
  
- Akkor megint csak az a kérdés, hogy hol a beruházásra szánt pénz?

 - Térjünk át országos ügyekre. A választások félidejéhez érkezve mit lát, ha visszanéz? Mivel elégedett, s mivel kevésbé?
  
- Arra vállalkoztunk, hogy azon területeken végzünk javításokat, ahol mindenki által láthatóan, érezhetően hiba található. Az egyik ilyen hiba, hogy munka helyett egyre többen kénytelenek segélyből élni. Azt a célt hirdettük meg, hogy tíz év alatt 1 millió munkahelyet hozunk létre, és elérjük, hogy öt, de még jobb lenne, ha öt és fél millió munkából élő, adófizető ember lesz Magyarországon. A céljaink nem változtak, de vannak körülmények, melyek ezek elérését elősegítik, mások viszont nehezítik. Pozitív tapasztalat például, hogy a hozzám érkező jelentések szerint az emberek sorban állnak a közmunkáért. Immár 205 ezer közmunkás dolgozik az országban, ami azt mutatja, hogy a sokszor lustának titulált munkanélküliek igenis akarnak dolgozni, a magyar ember, ha lehet, akkor inkább a saját lábán, és nem segélyeken áll meg. A jövő évben már 300 ezer olyan embernek akarunk munkát adni, akiknek a piac nem. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy az eredmények ellenére a piaci alapon elérhető munkalehetőségek száma országos szinten a kelleténél lassabban bővül. A belső fogyasztásra termelő cégek helyzete ugyanis egyre nehezebb, az emberek óvatosabbakká váltak, tartanak attól, hogy hitelt vegyenek fel, és abból vásároljanak, építkezzenek. A hitelválság hatásai miatt ez amúgy érthető, hiszen aki egyszer már megégette a száját forró tejjel, az a hideg vizet is fújva issza. Az agráriumban ezzel együtt is vannak kedvező változások, meghirdettük a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát és az annak végrehajtására szolgáló, 300 milliárd forintos forrással rendelkező Darányi Ignác Tervet, amely elősegíti a vidéki munkahelyteremtést és a foglalkoztatottság bővítését. A kiskereskedelemben viszont már nem áll ilyen jól a dolog. Ez egyébként egész Európában így van. Az emberek mindenhol óvatosak, így Magyarországon is azzal kell számolni, hogy a megtakarított pénzek megmozdítása, bevonása a gazdaságba hosszabb időt fog igénybe venni. Az emberek biztonságérzete mindennél fontosabb, ezért a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének, emellett gondoskodott a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről.

A közrend területén jobban állunk, mint kormányzásunk kezdetén. Nem állítom, hogy minden rendben van, de eltűnt az az érzés, hogy a kormány és a rendőrség nem ura a helyzetnek. Sikerült felvennünk több ezer rendőrt, megkezdtük a korrupció kiszorítását a rendőrségből, a bűnözőkkel való összefonódás minden lehetőségét kizárjuk. Lassan kezdünk úgy kinézni, mint egy olyan jogállam, amely képes a rendet és a jogszerűséget fenntartani. Egy új rendszer alapjait fektettük le az új köznevelési és felsőoktatási törvénnyel, hosszú távra biztosítva a felnövő nemzedékek oktatását. A Diákhitel II-vel mindenki számára elérhetővé tettük, hogy anyagi helyzetétől függetlenül felsőfokú tanulmányokat folytathasson. Számunkra ugyancsak fontos téma a külföldön dolgozók esete. Sokan a magasabb fizetés miatt külföldön vállalnak munkát. Számomra ez is azt mutatja, hogy a magyar ember hajlandó dolgozni a boldogulásáért. A baj nem az, hogy az emberek kimennek dolgozni, hanem az, hogy sokan közülük ezzel el is szakadnak a családjuktól, a barátaiktól, az országtól, és ez minden szempontból nagy veszteség. Az nem probléma, ha valaki elmegy és egy, két, három országban is kipróbálja magát, aztán pedig hazajön, mert ettől csak erősödik az ország. A gond az, ha nem szabad választásból, hanem kényszerből mennek külföldre az emberek. Azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megőrizzék a mozgékonyságukat, a bátorságukat, a nyitottságukat, és ha kimennek is dolgozni, megmaradjanak a magyarországi kötődései, és ne vesszen el a hazatérés lehetősége. Ennek érdekében például a választási rendszer átalakításánál is fontos szempont, hogy a külföldön lévőknek is legyen lehetőségük voksolni. Emellett persze más erőfeszítéseket is kell tenni ahhoz, hogy a kötelék ne szakadjon el, illetve, hogy a külföldön dolgozók visszatérjenek. A hazai munkakínálat minőségén mindenképpen javítani kell, az is igaz viszont, hogy Magyarországon még nem tudunk a nyugati bérekkel versenyképes jövedelmet biztosítani. Ennek megváltoztatása nem akarat, hanem gazdasági teljesítmény kérdése. Mindenesetre dolgozunk az ügyön.
 
- A minap volt egy érdekes nyilatkozata: a VOSZ ülésén arról beszélt, hogy reményei szerint a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni. Mire gondolt ezzel?
  
- Aki nyitott szemmel jár Európában, az látja, hogy Görögországot egy éven át nem demokratikusan választott vezetők irányították, Olaszországot pedig ma olyan kormány vezeti, amelyet senki sem választott meg. Az a probléma, hogy a válságkezelést több helyen nem szabadon választott kormányokkal, hanem Brüsszelből vagy máshonnan odahelyezett vezetőkkel próbálták megoldani. Ez veszélyes, fontos lenne, hogy az emberek ne veszítsék el a meggyőződésüket abban, hogy a válságot az általuk megválasztott pártok, kormányok, vezetők képesek kezelni. Az általános tapasztalat szerint ahogy a válság nő, úgy kerülnek egyre inkább háttérbe a demokratikus szempontok. Ami minket érint: a kétharmaddal a hátunk mögött azt kell bizonyítanunk, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok is lehetnek hatékonyak. Nagyon fontos, hogy Magyarországon megmaradjon az összefogás, a nagy támogatás, és mindig képesek legyünk demokratikus alapon kormányképes erőt kiállítani.

Az elkövetkezendő két év feladatait firtató kérdésünkre Orbán Viktor elmondta: legnagyobb ügynek a Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtását tekinti. "A magyar gazdaság sikerességének kulcskérdése, hogy a fiatalok, az 55 év felettiek, a gyermeknevelésből visszatérők, a tartós munkanélküliek alkalmazása esetén a vállalkozások jóval kisebb járulékterheket viseljenek. A kisvállalkozások számára bevezetjük a speciális, könnyített adózást, az áfa-visszaigénylés rendszerét pedig úgy alakítjuk át, hogy fair legyen. A fentiek megvalósításához 300 milliárd forintra van szükség. Nagy vitáink vannak az ellenzékkel, néhány gazdasági szakértővel, és persze az IMF-el is, hogy képesek leszünk-e olyan költségvetést megalkotni, hogy a Munkavédelmi Akciótervnek meglegyen a fedezete. Én szeretném megnyerni ezt a küzdelmet. Azt tartom az ősz legfontosabb feladatának, hogy olyan költségvetésünk legyen, mely az egész világ előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy Magyarország képes végrehajtani az akciótervet," közölte Orbán Viktor.