Szent Erzsébet, a feleség: Tökéletes összhangban volt benne az Isten és a férje iránti szeretet

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvend Árpádházi Szent Erzsébet, aki Magyarországon született. Születésének 800. jubileumi évében, 2007-ben, XVI. Benedek pápa így írt Szent Erzsébetről: „Az egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között." Életét, legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi. Sok nemzet saját szentjeként emlegeti, élete ma már japánul is olvasható.

Dr. Veres András megyés püspök az egyházmegyei karitász szombati ünnepén tartott előadást. Fotó: Unger Tamás

– Szent Erzsébet feleségként is szent tudott lenni – szögezte le előadása elején dr. Veres András szombathelyi megyés püspök, aki szerint a szentek segítenek nekünk abban, hogy jobban megértsük magunkat, embertársainkat és Krisztust is. Szent Mártonban és Erzsébetben – bár 900 év választotta el egymástól őket – leginkább azt találja közösnek a püspök, hogy koruk nagy kérdéseit jobban meg tudták érteni, mint kortársaik.

– Erzsébetet a saját családja is értetlenséggel fogadta, talán még együgyűnek is tartotta, megátalkodottnak, amiért annyira felkarolta a szegényeket, nem értették, miért istápolja őket annyira.

A fiatal özvegyet férje halála után Frigyes császár akarta elvenni feleségül. Erzsébetet mindenki, még a gyóntatója is rábeszélte: menjen újra férjhez. Nem tette. Veres András püspök elmondta: sokat töprengett azon, vajon miért nem ment újra férjhez? Két okot talált a házassági ajánlat elutasítására.

– Az egyik: szerelmét a férjének adta, egy újabb házasság megcsalatása lett volna a férje iránti szerelmének. A házassága jóval több volt, mint testi kapcsolat. Életrajzírói is feljegyezték, amikor megtudta férje halálát, kijelentette:„Most az egész világ meghalt számomra."

A püspök szerint a császárral kötendő házasságot azért is utasította el Erzsébet, mert Istennel akart szorosabb kapcsolatot építeni. Veres András így fogalmazott:

– A mai világ a testiség körül forog, de ő testestül, lelkestül Istennek kívánta adni magát. Szent Erzsébetről feljegyezték: tökéletes összhangban volt benne az Isten és a férje iránti szeretet.

A püspök korunk párkapcsolatairól is kifejtette véleményét.

– A szeretetnek minden korban ugyanaz a hierarchiája: az Isten szeretete mindenek felett, utána a házastárs szeretete következik, majd a gyermek, a szülő, a testvér, és utána következnek mások. Hiba ezeknek a felcserélése. Ha a házastársak a feltétel nélküli elfogadottságra vágyakoznának, több házasság köttetne, kevesebb válás lenne – hallottuk dr. Veres Andrástól.

Gárdonyi Gézát idézte. Szerinte „A gyermeknek az Isten két kicsi kezet adott, egyik keze az apja kezét fogja, a másik az anyjáét. Nem lehet ezt a láncot büntetlenül elszakítani."

– Ez a természetes, így teremtett minket az Isten. E törvény megkerülése, kijátszása természetellenes, és ezért nem problémamentes – hallottuk a megyés főpásztortól.

A püspök az életből vett példákkal illusztrálta, hogy a családon belüli szeretet hierarchiáját kik és hogyan rúgják fel túl gyakran. Az anyák közül többen túlságosan ragaszkodnak fiú gyermekeikhez, sokszor férjük elé helyezik gyermekeiket, ami nem tesz jót házasságuknak. Az anyósok szerepköre sem változott az idők folyamán. Nem hagyják a fiatal házasokat a maguk életét élni, sokszor kritizálják menyüket, vagy vejüket, kijelentve gyermekükről: „Jobbat érdemelne". De házaspároktól is hallja, hogy akár a férj, akár a feleség hangoztatja: neki joga van hetente egy szabadnapra, amikor csak a barátnőivel vagy barátaival tölt egy estét.

Dr. Veres András többször is megismételte: a bölcs ember betartja a szeretet hierarchiáját életében, aszerint éli házasságát, családi életét, mint Szent Erzsébet tette.