Szenzációs felfedezés: Ostffyasszonyfának volt egy vára!

Dénes József régész, a hazai erősségek nagy ismerője szerint az egykori, asszonyfai várat több alkalommal ostromolták, mint például Kőszeget vagy Sárvárt.

Fotó: Turbók Attila

Az Osli nemzetségbeli Asszonyfalviak és Ostfiak (újkori formában: Ostffy) ostffyasszonyfai várát 1399-ben említi először oklevél. Ekkor egy nagy és egy kis torony, egy alápincézett épület és palota (mai szóval nagytermet tartalmazó épület) állt benne. A lázadó – Nápolyi László ellenkirály mellé állt – Ostfi Ferenctől aztán Zsigmond király hívei a polgárháború keretében, 1403-ban ostrommal foglalták el. Később, 1454-ben Rozgonyi Rénold akkori sárvári várúr kifüstölte belőle az Ostfiakat, akik azonban a Kanizsaiak segítségével még az év novemberében vissza is tértek – ha erővel is – „ősi" kastélyukba.

A visszatérés után 1456-ban V. László, majd 1458-ban Mátyás is megengedte az Ostfiaknak, hogy romba dőlt várukat újraépíthessék, melynek 1583-ból újabb részletes leírása ismert. A vélhetően felújított és megerősített várat 1680-ban a győri vár császári őrsége az erőszakos ellenreformáció keretében – Fekete István száműzött evangélikus püspök ott tartózkodása miatt – ágyúkkal ostromolta, majd elfoglalása után le is rombolta. Bél Mátyás az 1730-as években már csak a szétrombolt kastély épülettörmelékeit említi.

A várként (castrum) és kastélyként (castellum) egyaránt emlegetett épületegyüttes Ostffyasszonyfa belterületének ma is legmagasabb részére tehető. Ma többek közt az 1917-ben épült evangélikus templom található rajta. A körülötte, a délebbi templomjelet is magába foglalóan látható szintvonal sejteti a lerombolt vár alakját:

- Amikor 1986-ban Sándorfi Györggyel és Nováki Gyulával felmértük a falu központjától északnyugatra, a Lánka-patak melletti legelőn található szép Árpád-kori várhelyet, még nem voltak különösebb helytörténeti ismereteink. Ennek köszönhető, hogy a rajzon a megye földrajzi neveit közreadó kötet alapján mi is Kígyókőnek neveztük azt – mesélte Dénes József régész, a magyar várak alapos ismerője.

Ma már tudjuk, hogy Kígyókő és Asszonyfalva ugyanannak a mai község központjában egykor állt várnak volt a neve. Ezért helyesebb Csonkavárnak hívni a Kádárok-dűlőben lévő várhelyet:

A dűlőnév elárulja, hogy a középkori Kádár településhez tartozhatott, a nagykapornaki bencés apátságot alapító nemzetség névadó birtokához. Mivel a nemzetség III. Béla korában kihalt, a vár építését is az ezt megelőző időszakra feltételezhetjük.

Az már csak további érdekesség, hogy a vár területén 1996-ban találtak egy Albert király (1437-1439) pénzt. Ez talán Kígyókő (Asszonyfalva) vár 1440-es évekbeli ostromai során kerülhetett ide.

- Elgondolkodtató, hogy egyik legtöbbet ostromolt várunk volt Ostffyasszonyfán. Másik különlegessége, hogy több igencsak részletes leírása maradt fenn. A legrégebbi 1399-ből! Ezekből tudható, hogy több toronyból és belső, alápincézett, emeletes épületből állt s a török időkben már bástyái is voltak. Ugyan a leírások nem említik a templomot (mert az nem képezte felosztás tárgyát), de a helyszín ismeretében aligha lehetséges, hogy az vár védővonalán kívül maradt volna – mondta a várkutató szakember.

Nehezen képzelhető el, hogy kihasználatlanul hagyták volna a szakadékos Rába-magaspart sarkából adódó természetes védelmi adottságot. Ugyanakkor az iskolaépület előtti tereplécső is a vár keleti szélére utalhat.