Szívják a vérünket – Ki irtja az idén a szúnyogot?

A Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület munkatársainak kutatásai szerint az utóbbi évek időjárása kedvezett a vérszívók, elsősorban a szúnyogok és a kullancsok elszaporodásának. A vérszívók terjedése pedig az általuk terjesztett fertőzések számának növekedésével járhat. A napokban többször is találkoztam a szúnyogfaj néhány képviselőjével, és mivel egyébként is a vérszívók célszemélyének érzem magam, nem mindegy, hogy a lakóhelyemen mikor kezdődik a szúnyogirtás. Tavaly a kormány átvállalta az önkormányzatoktól az állami szúnyoggyérítési feladatokat, amelyek megszervezését a katasztrófavédelemre bízta. A vasi katasztrófavédelem munkatársától azt az információt kaptuk, hogy eddig még nem érkezett hozzájuk semmilyen információ az idei szúnyoggyérítéssel kapcsolatban.

Fotó: Szendi Péter

Kiss Dávid, a Szompark ügyvezetője hangsúlyozta, a kötelező állami gyérítésen kívül évente kétszer irtják a szúnyogot Szombathelyen.

– A két alkalom alatt négy gyérítést végzünk: két légi és egy vízfelületi, lárvaölő irtást. Ezek a védekezések mindig egy-egy fontosabb helyi eseményhez kapcsolódnak: az egyikre a Szentivánéji Vigasságok előtt kerül sor, míg a másikra a Savaria Karnevál előtt. Az természetesen feltétele az irtásoknak, hogy repülésre alkalmas idő legyen. A gyérítés költséges, így panaszok esetén sem feltétlenül tudunk további irtási időpontokat beiktatni. Amennyiben nagyon meleg és csapadékos az idő ősszel, lehetőség van egy plusz gyérítésre, azonban erre idáig néhányszor volt csak szükség – mondta el Kiss Dávid.

Dr. Tompity Tünde megyei epidemiológus elmondása szerint tavaly Vas megyében a folyóvizek, tavak melletti önkormányzatok évente többször is végeztettek szúnyogirtást. – 2014-ben a szúnyogok számára előnyös volt az időjárás, így a katasztrófavédelem is végzett szúnyoggyérítést megyénkben. Ennek köszönhetően igen kedvező járványügyi helyzetről tudok beszámolni: bár Magyarországon 2003 óta jelen van a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz, de az elmúlt két évben nem fordult elő Vas megyében ilyen megbetegedés. 2013-ban egyébként Magyarországon 36 vérszívók által terjesztett megbetegedést jegyeztek fel. A nyugat-nílusi vírus által okozott fertőző betegség 80-85 százalékban tünetmentesen zajlik. Az esetek 15-20 százalékában enyhébb tünetek jelentkeznek, amelyek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől. A lappangási idő 3-6 nap. A betegség bevezető tünetei: hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás. Egyidejűleg nyirokcsomó-duzzanatok mutatkoznak, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. A betegség második periódusában igen ritkán, életet veszélyeztető agyhártya- vagy agyvelőgyulladás alakulhat ki – tudtuk meg dr. Tompity Tündétől.

Fotó: Szendi Péter

A szúnyoggyérítés sok településen problémát okozhat ebben az évben, ugyanis van olyan önkormányzat, ahova még a tavalyi állami támogatások sem érkeztek meg. A Magyar Nemzet internetes oldalán megjelent cikk szerint néhány önkormányzat nem tudja önerőből elkezdeni az irtást. Egyes turisztikai központokat a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül pályázatok által támogat az állam, máshol önerőből gazdálkodják ki az összeget, bizonyos településeken pedig csupán a katasztrófavédelemre hagyatkozva várják, hogy történjen valami. A cikkben az is olvasható, hogy a napokban dönthet a kormány az idei szúnyogirtás lebonyolításáról és az idei támogatások kiosztásáról. Az azonban továbbra is bizonytalan, mikorra várhatják az önkormányzatok az idei támogatást.