Szlovák nyelvtörvény: Európa is kezdi kapizsgálni, miről is szól

Egyebek között ezt emelte ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Hágában, miután négypárti parlamenti delegáció élén megbeszélést folytatott az EBESZ illetékesével. Megerősítette, hogy Vollebaek szeptember 15-én Budapestre látogat, és más programok mellett részt vesz a külügyi bizottság ülésén.
    
Az EBESZ-főbiztos a találkozó után kiadott közleményében alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete ne érintse hátrányosan a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekhez tartozókat. Aláhúzta, hogy mindaddig be kíván kapcsolódni a probléma kezelésébe, amíg minden félnek elfogadható megoldást találnak. 
    
A közleményben a főbiztos fontosnak nevezte a megfelelő egyensúly biztosítását az államnyelv megerősítése és a kisebbségek nyelvi jogainak megvédelmezése között. Jelezte, hogy ő maga is javaslatot tett olyan intézkedésekre, amelyek az egyensúlyt javíthatják, és lépéseket javasolt arra is, hogy a törvény "arányos és megfelelő módon" legyen végrehajtható. 
    
Ismét biztatta a szlovák és a magyar kormányt, hogy a jószomszédság és barátság szellemében folytassanak építő jellegű párbeszédet a lezáratlan témákról. "Parancsolónak" nevezte, hogy a következő lépések kidolgozásába a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőit is vonják be.
    
Üdvözölte egyúttal, hogy mindkét fél szívesen vette részvételét a kisebbségügyi vegyes bizottság közelgő találkozóján, és arra is kérték, hogy biztosítsa, a következő lépések figyelembe veszik "valamennyi érdekelt jogait és legitim igényeit". Kiemelte ennek kapcsán, hogy részt vesz a végrehajtási iránymutatások megtervezésében is. 
    
Előzőleg, szerdán Szili Katalin Brüsszelben ugyancsak a szlovák nyelvtörvény problémájáról megbeszélést folytatott Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament (EP) elnökével, Joseph Daullal, Martin Schulz-cal és Guy Verhofstadttal, az EP néppárti, szocialista, illetve liberális frakcióvezetőjével, majd pedig Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság szabadságjogi és igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Valamennyiüknek terjedelmes dokumentumcsomagot adott át, amelyben a magyar fél ismerteti a helyzetet, és kifejti álláspontját a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
    
Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit - mondta Buzek. Az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselőtestület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni.
    
Szili Katalin szerint a kedden hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti, így például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy az EP-elnökkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is - hangoztatta. 
    
Szili Katalin magyarországi látogatásra hívta meg az EP elnökét, amelyet Jerzy Buzek nyomban el is fogadott. A lengyel politikus jelezte, hogy kész ellátogatni Szlovákiába is.
    
Jacques Barrot-val való találkozója után Szili azt mondta: az Európai Bizottság alelnöke is jelezte neki, hogy a megoldás érdekében szeretne segítséget nyújtani, akár személyes szerepvállalással. Szili Katalin szerint ez nyilván közvetítő szerepet jelenthet majd.    
    
Az Országgyűlés elnökének közlése szerint az EP-frakcióvezetők szintén olyan vállalásokat tettek, hogy megvizsgálják a kérdéskört, arra a szempontra tekintettel, hogy semmilyen diszkriminatív törvény ne legyen érvényben.
    
Pártállástól függetlenül egyetértés van a magyar európai parlamenti (EP-) képviselők között abban, hogy törekedni kell az új szlovák nyelvtörvény visszavonásának elérésére - jelentette ki Szili Katalin csütörtökön, Hágába indulása előtt még Brüsszelben, közvetlenül azután, hogy találkozott magyar EP-képviselőkkel.
    
A megbeszélésen, amelyen mind néppárti, mind szocialista, mind pedig jobbikos EP-képviselők részt vettek, az Országgyűlés elnöke tájékoztatást adott az előző napi brüsszeli találkozóinak eredményeiről. Ezután arról tanácskoztak, hogy milyen módokon foglalkozhat az Európai Parlament a nyelvtörvény-problémával. Fölmerült szóbeli kérdés felvetésének a lehetősége, illetve az is, hogy az Európai Bizottsághoz lehet fordulni az ügyben.     
    
Alapvetően az emberi jogokból, a diszkrimináció tilalmából kell kiindulni - ismertette újságírókkal Szili Katalin a megbeszélésen megfogalmazott közös vélekedést. Mint hozzátette: Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, aki az EP házbizottságának a tagja, a találkozón közölte, hogy a jövő heti házbizottsági ülésen át fogják tekinteni az EP-ben teendő lépéseket.
    
Az Európai Parlament szeptember 14. és 17. között tartja első őszi plenáris üléshetét Strasbourgban. Akkor magyar képviselők mindenképpen foglalkozni kívánnak a témával.

Kárpáti János, Veres Béla