Hiába mennek perre, a "zűrös" lakót nem fogják tudni kiköltöztetni

Alig több mint egy hónappal ezelőtt írtunk arról a Barátság utcai társasházról, ahol egy lakó miatt hat éve elviselhetetlen állapotok uralkodnak. Ahogyan akkor megírtuk, sem a férfi nem hajlandó változtatni életvitelén, sem a hatóságok nem emelik ki őt környezetéből, annak dacára sem, hogy Gábor (korábbi cikkünkben így hivatkoztunk a férfira, hogy anonimitását megőrizzük) viselkedésével nemcsak nap mint nap megkeseríti az ott élő több tucat ember életét, de ahogyan korábbi cikkünkben is beszámoltunk róla, előfordul, hogy veszélyezteti is a lakók testi épségét.

A múltkor például gondatlanságból okozott tüzet, és az eset minden következmény nélkül maradt. Illetve nem egészen, hiszen a dühös lakók akkor keresték meg szerkesztőségünket, hogy írjunk az esetükről, hátha lesz változás. Nem lett. A Barátság utca Gábor miatt továbbra is barátságtalan. A problémás lakó közvetlen szomszédjával, Nagy Jánossal múlt héten beszéltünk, tőle tudtuk meg, hogy nincs változás. Szerinte szomszédja továbbra is a közösségi élet minden írott és íratlan szabályát semmibe véve él. Azóta a lakók már voltak képviselői meghallgatáson is, de mint kiderült, érdemben nem foglalkoztak panaszukkal. Pedig lehet, hogy kellett volna, mert a minap Gábor megint teljesen részegen, hajnalban érkezett haza, azóta a bejárati ajtó tiszta vér és mocsok.

Megkerestük a város jegyzőjét, dr. Károlyi Ákost is, aki levélben úgy tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az évek óta - jelen esetben hat éve - fennálló panasz elbírálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel, ugyanis a jegyző csak az egy éven belüli birtokháborítási ügyekben jogosult eljárni. Ez meg ugye az említett esetben már öt éve nem áll fenn. Ám ez szinte mindegy is, mivel, mint kiderült, a panaszolt fél elköltöztetésére a jegyzőnek nincs jogszabály által biztosított lehetősége, még a birtokvédelmi eljárás keretében sem. A társasház lakóközössége együttesen nyújthat be keresetet a bíróságon a folyamatos, évek óta tartó zavaró magatartás miatt. A bíróság aztán birtokper során kötelezheti a renitens lakót, hogy hagyjon fel deviáns viselkedésével.

Nagy János elmondta, szomszédja viselkedése első cikkünk megjelenése óta sem változott semmit Fotó: Unger Tamás

Ezen kívül a lakók az egyes konkrét esetekben szabálysértési feljelentéseket tudnak tenni, míg a társasház közös tulajdonában lévő épületrészek megrongálása miatt kártérítés iránti keresetet nyújtathatnak be, úgyszintén a bíróságon. A lakó kiköltöztetésére azonban csak akkor van lehetőség, ha önkormányzati bérlakásban él, és a kezelő az együttélés következményeivel ellentétes, botrányos, vagy tűrhetetlen magatartás miatt felmondja vele a bérleti szerződést. Csakhogy mint tudjuk, a szóban forgó épületben nincsen önkormányzati lakás, így a kör bezárult.

Az általunk megkérdezett - neve elhallgatását kérő - jogász elmondta, valóban nincsenek könnyű helyzetben a lakók, a bíróságokon a hasonló típusú perek nagyon ritkák. Nem véletlenül, ugyanis egy ilyen eljárás sok reményre nem jogosítja fel a pereskedőket. Szakértőnk azt javasolta, kezdésnek érdemes egy ügyvédet fogadni, és az ő segítségével elindítani az eljárást a bíróságon. Persze lehet ügyvéd nélkül is, de mivel többen vannak a panaszosok, és bonyolult a helyzet, nem árt egy jogilag képzett segítség.

A helyzetet bonyolítja, hogy a lakás ráadásul nem az ő, hanem édesanyja tulajdonában van, így először azt kell tisztázni, hogy a férfi milyen jogcímen lakik ott. Például, hogy haszonélvezője vagy szívességi lakáshasználója-e az ingatlannak. Egy esetleges per során valószínűleg minden lakót meg kellene hallgatni, sorra kellene venni a károkozásokat, és tisztázni kellene azt is, pontosan kit ért kár, a társasházat vagy a lakókat. És mindezt persze bizonyítani is tudni kell.

Ha perre mennek a lakók, azt is el kell dönteniük, hogy bevonják-e perbe a lakás tulajdonosát vagy sem. A bíróság aztán ítéletében kötelezheti a lakót, hogy hagyjon fel rendzavaró magatartásával, például, hogy ne hangoskodjon, vagy ne rugdossa az ajtót. Amennyiben a lakó nem tartja be az utasításokat, meg is bírságolhatják, ám hogy ezt a bírságot hogyan hajtják be rajta, az persze már más kérdés. Mint ahogyan az is kérdéses, hogy mi történik, ha egy bírósági felszólítást követő egy-két hét viszonylagos csönd után újra kezdődnek a balhék. Ezt a játékot ugyanis gyakorlatilag a végtelenségig lehet csinálni. Azt is látni kell, hogy mivel a lakás nem önkormányzati, a bíróság nem tudja az ott élők kívánságára kiköltöztetni Gábort, bármit kövessen is el a lakó.

Egy lakóközösségben élni éppen ezért kockázatos, egyetlen ember gyakorlatilag pokollá tudja tenni a környezetében élők életét, mert amíg bűncselekményt nem követ el, a hatóságok gyakorlatilag tehetetlenek.