Szombathelyen is csökkent a múzeumi látogatók száma

A Szépművészeti Múzeumot 2010-ben 508 ezren keresték fel, 2011-ben  viszont csak 367 ezren. Még nagyobbat zuhant a Millenáris Park forgalma: 724 ezer látogatóról 275 ezerre. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeumra abban a két esztendőben 485 ezren, illetve   202 ezren voltak kíváncsiak, a tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot viszont körülbelül ugyanannyian keresték fel.

A statisztikák azt mutatják: múzeumi apály van. Egyre fogy a közönség.

- Elmúlt az a divat, hogy a látogató bejön a múzeumba, körülnéz és megszemléli a kiállításokat - állítja dr. Nagy Zoltán, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója, aki december végéig a megyei múzeumi hálózat élén állt. Számunkra nagyon fontos volt az, hogyan alakul a bevétel, mert ez a költségvetés alappillére. Ezért öt éven át napi szinten jelentették a tagintézmények, mennyi volt a bevételük, hányan váltottak belépőt hozzájuk.

Negyedszázada a hazai múzeumoknak még 20 millió látogatójuk volt.  Az öt évvel ezelőtt kezdődött krízis már a második hullámvölgy. Grafika: Kelemen Attila

Január 1-től minden múzeum a maga útját járja. A városi múzeumok önállósodtak, a helyi önkormányzatokhoz tartoznak. Milyen bevételre számíthatnak? Ezt dr. Nagy Zoltán jól meg tudja ítélni.

- Kőszeg és Sárvár 12-15 millió forint közötti bevételt képes elérni évente, Kőszeg persze majd akkor, ha megnyílik a látogatók előtt a Jurisics-vár. Ez a két város bele tartozik a turisztikai desztináció útvonalába, míg Körmend, Szentgotthárd és Vasvár nem, ezért náluk kevesebb lesz a bevétel. Szombathelyről többnyire azt állítják, nincs igazán turisztikai vonzereje, de a Savaria Múzeum, a képtár, a Smidt Múzeum, a romkert, a skanzen, a Pásztor utcai raktárbázis együtt ugyanakkora erővel bír, mint önmagában Kőszeg vagy Sárvár. Mintegy 17 millió forintra becsüljük a megyeszékhelyen az éves bevételt.

Az igazgató nem titkolja: a látogatók létszáma Szombathelyen is csökkent, a gazdasági válság, a fogyasztás visszaesése itt is érezhető. Hogyan tennék vonzóbbá a múzeumokat?

- Egy stratégiát dolgoztunk ki - válaszol dr. Nagy Zoltán. - Olyan szövetségi rendszert szeretnénk kialakítani, jó marketingmunkát végezve, amely változást hoz. A célcsoport Szombathelyen az iskolai korosztály, mert belekerültünk abba az európai vérkeringésbe, hogy mi az élethosszig tartó tanulást segítjük elő. Jelentős technikai beruházást hajtottunk végre. Az önkormányzattal és partnerekkel folytatott tárgyalások révén formálódik, a múzeumpedagógia révén milyen tartalommal töltjük meg. Például a napokban ellátogatott hozzánk a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, akivel keretszerződést kötünk arról, hogy az egyetem teljes diáksága ellátogasson a múzeumokba. Az iskolákkal kötött szerződések is azt szolgálják, hogy a diákok igénybe vegyék a korszerű múzeumpedagógiát.
Az igazgató még egy fontos dolgot említ: meg akarják szólítani a szombathelyi polgárokat. Ehhez megváltoztatják a nyitvatartást, hogy munka után akár múzeumba is bemehessenek.

Érdemes tovább böngészni a statisztikai adatokat. Eszerint az egy-egy festő életét bemutató múzeumok közül legnépszerűbb a pécsi Vasarely (26 ezer látogató) és Csontváry (24 ezer), a kaposvári Rippl-Rónai (14 ezer), a zebegényi Szőnyi István (9,5 ezer) és a badacsonytomaji Egry József Múzeum (7 ezer). A rövidebb-hosszabb ideig nyitva tartó több mint félezer hazai kiállítóhely között ugyanakkor több tucat olyan is akadt, amelyben a látogatók száma naponta átlagosan a két főt sem érte el. E kategóriába tartozik például Kerényi Jenő szobrász kiállítása Szentendrén, a Weöres Sándor emlékház Csöngén, vagy Jókai emlékszobája egykori bujdosásnak színhelyén, Tardonán.