Tisztább vizet a Zala folyóba!

rn

A regionális szennyvízprogram célja a zalaegerszegi szennyvíztelep és a hozzá kapcsolódó fõvezetékrendszer felújítása, valamint nyolc település és a még ellátatlan egerszegi peremkerületek csatornázása. Az egyik legjelentõsebb hazai környezetvédelmi beruházást bemutató sorozatunk utolsó részében a projekt finanszírozását és a hozzá kapcsolódó PR-munkát ismertetjük.

 - A szennyvízprogram teljes költségvetése áfával közel 47 millió euró (nettó 39,1 millió), jelenlegi árfolyamon 13 milliárd forint, melynek 75 százalékát az Európai Unió, 15 százalékát a magyar állam, 10 százalékát pedig az önkormányzatok finanszírozzák - mondta Rigó Csaba, a közmûfejlesztés lebonyolítására szervezõdött önkormányzati társulás elnöke.

- A Kohéziós Alap programjaihoz általában 70 százalékos támogatást nyújt az EU, a szennyvízprojektet azonban olyan jónak találta a pályázatot minõsítõ dán cég, hogy javaslata alapján 75 százalékra emelték az uniós hozzájárulást - tette hozzá dr. Káldi Dávid projekt-koordinátor.

Tovább könnyítette a fejlesztésben részt vevõ önkormányzatok helyzetét, hogy az általuk fizetendõ 10 százalékos, 1,3 milliárd forintos önrészt 600 millió forinttal sikerült csökkenteni az BM Önerõ Alaphoz benyújtott pályázatnak köszönhetõen, így a településeknek csak a bekerülési költség 5,2 százalékát kell elõteremteniük, valamint a projektiroda mûködéséhez szükséges forrást.

Az önkormányzatok a saját erõt a területükön zajló beruházások és a településen képzõdõ szennyvíz mennyiségének arányában osztották fel egymás között. A legnagyobb részt, a saját erõ 73 százalékát Zalaegerszeg biztosítja. A falvak közül azokra hárul nagyobb teher, melyek a program keretében építik ki a csatornahálózatukat. Söjtörnek például négy év alatt 77 millió forintot kell fizetni.

 - A csatornázás megvalósításához közmûtársulatot alakítottunk Kávással, és hitelbõl fizetjük az önrészt. A lakosságtól háztartásonként 162 ezer forintot kérünk, részletekben. A törlesztõrészlet havonta 2700 forint, öt éven át - közölte Tamás Kálmánné polgármester. - A fizetési morál nagyon jó, és nagyon várjuk a csatornázást, mert sok kellemetlenség adódik a faluban a szennyvízelhelyezés megoldatlanságából.

A lakossági fizetnivalókat még a 10 százalékos önrészre számolták ki, így a számla kisebb lesz a tervezettnél mind a nyolc csatornázandó községben, Kisbucsán is.

- Településünk Alsónemesapátival, Nemesapátival, Nemeshetéssel, Pusztaszentlászlóval és Boncodföldével alakított közmûtársulatot. A lakosság havi 2300 forintot fizet öt évig a hitel törlesztéseként. A csatlakozási arány nagyon jó, nálunk 180 ingatlanból 170-et rákötnek a rendszerre - tájékoztatott Vér Zsanett polgármester.

Rigó Csaba a beruházással összefüggõ pénzügyi kérdésekrõl elmondta: gyakran felmerül a kérdés, hogy a fejlesztést követõen milyen szennyvízdíjakkal kell számolni. Ez azonban csak akkor határozható meg pontosan, ha az összes közbeszerzési eljárás lebonyolítása után ismertté válik a szennyvíztelep átépítésének és a csatornázásoknak a költsége is. Az unió mindenesetre elvárja, hogy a fejlesztés végére mind a 42 településen egységes szennyvízdíjakat alkalmazzanak.

A szennyvízprojekthez nem kapcsolódik PR-tender, az EU nem szánt külön forrásokat a fejlesztéssel kapcsolatos kommunikációra, de a projekt lebonyolítói hangsúlyt fektetnek az információszolgáltatásra, többek között a médiában és az interneten való megjelenéssel (www.kazeg.hu), illetve lakossági fórumok szervezésével. (Vége)