Tudja, kit kell hívni, ha önveszélyes részeg embert lát?

Az elmúlt hétvégén kollégáink a szerkesztőség előtt egy, a gyalogátkelőhelyen négykézláb támolygó részeg emberre lettek figyelmesek. Nehogy baleset történjen, kihívták a mentőket, akikkel a férfi erőszakoskodott, ezért a mentők rendőri segítséget kértek. Az ittas férfi kiabált, a mentőautót ütötte, és mint kiderült, a kocsiban a mentőápolót is bántalmazta, aki szerencsére csak könnyebben sérült. Vajon hasonló esetben mi a helyes eljárás, van-e követendő protokoll, ha egy feltehetően magatehetetlen, részeg emberbe botlunk az utcán? Mindenképpen hívjunk segítséget, vagy inkább hagyjuk békén és ne avatkozzunk be? Köcse Tamás Vas megyei vezető mentőtiszttel beszélgettünk a problémáról.

Az elmúlt héten a megyében kétszer történt meg, hogy a mentőkre támadtak. Mint megtudtuk, havonta egy-két alkalommal kell számolniuk azzal, hogy komolyabb támadás éri őket, és ezek csak azok az esetek, amelyek után már rendőrségi feljelentést is tesznek, ennél azonban nagyságrenddel több konfliktust kell elviselniük. - Nagyon nehéz a kérdés, mert az emberek nagy része úgy gondolja, hogy aki a közterületen furcsán viselkedik, az részeg, vagy egyéb tudatmódosító drog hatása alatt áll. Az esetek legnagyobb részében valóban erről van szó, ám bármi, ami a központi idegrendszer működését befolyásolja, okozhat olyan tüneteket, mint a részegség. Egy epilepsziás roham, vagy egy fejsérülés utáni állapot, esetleg a vércukorszint hirtelen leesése is hasonló viselkedést eredményezhet, mint a részegség - hangsúlyozta a szakember.

Bár ez a páciens nyugodt, de a mentőket havonta egy-két alkalommal megtámadják Illusztráció: Szendi Péter

Az utca emberének nem feladata, hogy azt vizsgálja, ki miért került olyan állapotba, amilyenbe. Ha segíteni kell, nem számít, hogy valaki önhibájából, véletlenül, esetleg betegség következtében került bajba. Amikor valaki olyan állapotba kerül, hogy feltehetően nem ura a cselekedeteinek, és baj érheti, akkor nem opció, hanem kötelesség a segítségnyújtás. Köcse Tamás szerint amíg egy részegnek gondolt személy a viselkedésével közbotrányt okoz, de nem veszíti el az eszméletét, lehet vele kommunikálni, akkor a rendőröket célszerű hívni, akik aztán, ha kell - betegség vagy eszméletvesztés esetén - úgyis kihívják a mentőt. Ha valaki nem reagál, akkor nekünk is mindenképpen a mentők számát kell elsőként tárcsáznunk. Igaz, egy-két hónap múlva már mindenhol a 112 hívásfogadó központjában fog csörögni az összes segélyhívás.

A mentőtiszt tanácsa, hogyha belefogunk a segítségnyújtásba és van rá mód, akkor mindenképpen hívjunk oda másokat is. Megtudtuk azt is, ha esetleg rosszul mértük fel a probléma súlyát, és emberünk nem is szorul segítségre, esetleg időközben elhagyja a helyszínt, akkor sem kell megijedni. Ilyen esetben várjuk meg a mentőt és magyarázzuk el a helyzetet. A felesleges kiszállásért nem fognak minket felelősségre vonni, hiszen jóhiszeműen cselekedtünk. Persze ha szándékosan hívjuk feleslegesen vagy rossz címre a mentőket, és be tudnak minket azonosítani, akkor megbüntetnek, ami 10-50 ezer forintos költséggel járhat, ezért nem érdemes ilyet tenni. Legfőképpen persze nem azért nem, mert megbüntetnek, hanem mert az ilyen vakriasztásokkal szakembereket kötünk le feleslegesen, és lehet, hogy emiatt késve érkeznek oda, ahol viszont életbevágó egy gyors beavatkozás.

Sokan vélik úgy, hogy nyáron nincs különösebb ok aggodalomra, hiszen nincsen hideg, tehát kihűléstől sem kell tartani. Köcse Tamás azonban arra figyelmeztet, hogy a meleg ugyanolyan veszélyes lehet. A test hőmérséklete kritikus mértékben megemelkedhet, ha valaki órákig öntudatlanul fekszik a napon, a kiszáradásról már nem is beszélve.

A részegeket a kórház sürgősségi osztályának ambulanciájára szállítják. Enyhébb esetekben kicsit pihennek, józanodnak, majd hazamehetnek, és mindezért ráadásul már fizetni sem kell. Súlyosabb esetekben, amikor mondjuk eszméletvesztés is történik, akkor könnyen lehet, hogy lélegeztetésre is szükség van. Az esetek többségében a társadalom perifériájára szorult emberek járnak úgy, hogy egy mentőben találják magukat egy-egy ivászat után. Van, akit naponta háromszor is bevisznek. Kisebb számban ugyan, de a fiatalokkal is van probléma, ráadásul az utóbbi években egyre több. Most, hogy közeledik a karnevál, a mentők már készülnek arra, hogy jóval több esetben kell részegeket szállítaniuk a kórházba.

A magyarok a legtöbb alkoholt fogyasztó nemzetek rangsorában a tizenhetedikek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az elfogyasztott 12 liter égetett szesznek megfelelő alkoholos ital csaknem fele bor. Az alkohol főként a fejlett világ problémája, ahol a betegségek több mint kilenc százalékárért felelős. A legtöbb alkoholt fogyasztó húsz nemzet közül 16 európai. Az alkoholfogyasztás egészségi és társadalmi kockázatai egyaránt jelentősek. A WHO becslése szerint a májzsugorodásos betegségek harmadának, a májrákos megbetegedések és az öngyilkosságok negyedének, a szájüregi rákok, a mérgezések, az epilepsziás esetek és a balesetek ötödének hátterében ez a szer áll. Társadalmi veszélyessége legalább ugyanekkora. Az alkoholistának testi és szellemi egészségkárosodással, emberi kapcsolatainak, társadalmi és anyagi helyzetének romlásával kell számolnia. Magyarországon becslések szerint nagyivó a társadalom ötöde és alkalmi ivó a fele.

A felesleges kiszállásért nem fognak minket felelősségre vonni