Valódi időutazás a múlt térképein

Ezúttal egy egészen különleges perspektívából mutatjuk be azt, hogy az évtizedek, évszázadok során milyen mértékben változott megyénk, városaink képe. Olyan magaslati távlatokból vetjük össze a régmúlt és a jelen településeit, ahová még a drónok sem tudnak felemelkedni. Mindehhez a Mapire-nek azon térképrendszerét hívtuk segítségül, amely lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein navigáljunk a legmodernebb technológiák segítségével. Az Osztrák Városarchívum által létrehozott rendszer fő célja az egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása. Mindemellett más, érdeklődésre számot tartó régi térképek (pl. várostérképek) is felkerültek az oldalra.

Az olodal különlegessége, hogy a régi térképeket összehasonlíthatjuk akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt a Google Earth segítségével lehetőségünk van három dimenziós összehasonlításra is.

Milyen korszakok összevetésére van lehetőség? Az első katonai felmérés az 1764-től 1784-ig készített térképeket foglalja magába. A második katonai felmérés az 1806-1869-es időintervallum teljes anyagát tartalmazza. Ezen térképek méretaránya 1:28.800, azaz az egyedülálló levéltári anyag mind művészi kivitelezésében, mind pedig felbontásában kiemelkedő jelentőségű. A harmadik katonai felmérés (1869-1887) 1:25.000 méretarányú szelvényei a Magyar Királyság területét fedik le (Horvátországgal és Erdéllyel), az 1:75.000 méretarányú nyomtatott szelvények pedig már a teljes Monarchiát.

A katonai felmérés térképei mellett kataszteri térképeket is publikálnak, így egy nagyon részletes (1:2.880) tartalom áll rendelkezésre a Magyarország és Horvátország megyéit kutatók számára. A Budapestiek nem kis örömére a magyar főváros térképeit is magába foglalja a rendszer: egészen a 18. századtól a 20. század közepéig rendelkezésre álló térképek segítségével személetethető a város alakulása, változása.

Mi a vasi megyeszékhely belvárosára kerestünk rá az archív atlaszokon. A bal felső képen az 1764-1784-es katonai felmérés térképe látható: Szombathely lényegében a Fő tér közvetlen környezetéből és a Szent Márton utcából állt. A jobb felső térkép az 1800-as évek első felében készült. A bal alsó képen a dualizmus kori Szombathely látható, míg a jobb alsó műfoldas felvétel a mai állapotot mutatja.

A helytörténeti kutatásokat nagyban megkönnyítő alkalmazás olyan beállítási lehetőséget is tartalmaz, mely segítségével két korszak térképét tudjuk egymásra vetíteni, illetve az átlátszóság mértékét változtatva folyamataiban is nyomon követhető a változás. Példánkban mi Szombathely belvárosát vettük górcső alá: jól látható, hogy a középkori város miként fejlődött a civilizáció felé tartó úton.

Múlt és a jövő találkozása

Kelemen Attila

A múltat kutatni mindig is hálás feladat. Még ha nem is érjük el minduntalan a kitűzött célunkat, a részeredmények is hatalmas értékkel bírnak. Ugyan a régi korokat visszahozni már nem tudjuk, de mindez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk közelebb hozni a jelenhez. Az olvasók már megszokhatták lapunk hasábjain, hogy az Egykor és most rovatunkban korabeli fotók segítségével összevetjük a múltat és a jelent. A rögtönzött időutazások során megannyi kérdés körvonalazódhat bennünk. Miben változott lakhelyünk az elmúlt évtizedekben? Vajon szebb volt a megyeszékhely anno, mint manapság? Mi lenne, ha vissza lehetne hozni számos bontásra került épületet, melyek egykoron hangulatosabbá, varázslatosabbá tették lakhelyeinket? Milyen lenne Szombathelyen a Szent István park a Kioszkkal, a Király utca a régi mozi épületével, a Berzsenyi Dániel tér az egykori színházzal, vagy éppen maga a város a villamos csilingelésével? Ebből is látszik, hogy a helytörténeti kutatás nem csupán tudomány, hanem kis mértékben fantázia is, ami nélkül az archív képek fekete-fehérek maradnának, a térképek leporolatlanok, az évszázados múlttal rendelkező épületek pedig észrevétlenek. Ahhoz, hogy színes, leporolt és látható legyen a régmúlt, óriási segítséget jelent a jövő technikája is. Pár éve ki gondolta volna, hogy okostelefonokon fogjuk a 250 évvel ezelőtti térképeket rávetíteni a mai utcaképekre, ezzel is vizsgálva a változásokat, és az eredményeket hátrahagyva az utókorra? Mint ahogy Vörösmarty Mihály is mondotta: „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek."