Van még remény: így lehet fellebbezni az érettségi eredmények miatt

Múlt héten kezdődött az idei érettségi szezon. A május 4-étől június 26-áig tartó időszakban Vas megyében középszinten 29 intézményben 2707 érettségiző jelentkezését rögzítették, ebből várhatóan 1968 idén végzős diák kap érettségi bizonyítványt. A tényleges vizsgák száma 10 152, a végzős diákok a korábbi években 922 előrehozott vizsgát tettek le, amelyeket most számíttatnak be az eredményükbe. Emelt szinten 671-en vizsgáznak a megyében, és összesen 807 vizsgát tesznek le 20 vizsgatárgyból. Előrehozott érettségit négy tantárgyból – angol, német, olasz nyelv és informatika – tesznek a diákok, ezt a lehetőséget 497-en választották. De milyen lehetőségeik vannak a diákoknak, ha nem elégedettek az érettségi eredményükkel, és hogyan is zajlik a feladatsorok kiválasztása és javítása?

Sorsolással választják ki az érettségi feladatsorokat

Az érettségi vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, valamint a javítási és értékelési útmutatókat is tételkészítő bizottságok készítik el. A bizottság tagjait az Oktatási Hivatal, szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, a bizottság elnökét pedig az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel. Az elnök a feladatlapok javítási és értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért felelős, és azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek. Az egyes vizsgaidőszakokban a vizsgatárgyak esetén több feladatsor is rendelkezésre áll, amelyekből sorsolás útján választanak.

Fotó: Szendi Péter

Nagy Mariettától, a Vas Megyei Kormányhivatal oktatási referensétől megtudtuk, hogy közép-, és emelt szinten is szaktanárok javítják a dolgozatokat. – Középszinten az intézmény vezetője által felkért szaktanárok javítják az érettségi feladatlapokat, amelyeket szigorúan az útmutató alapján kell értékelni. Az emelt szintű vizsgadolgozatok javítása ettől egy kicsit eltér, ugyanis ebben az esetben a kormányhivatal munkatársai kérik fel a szaktanárokat. Ilyenkor a vizsgadolgozatokat nem viheti haza a javító szaktanár, ellentétben a középszintű dolgozatokkal. A dolgozatokat egy központi javítócentrumban tárolják, a felkért szaktanárok ott javíthatják a dolgozatokat. A javítás ugyanúgy történik, mint középszinten, tehát a javító tanár szigorúan a javítási útmutató alapján dolgozik, de nem látja az érettségiző nevét, hanem csak a diák kódját. A javítás után, a név és a kód egyeztetését követően kerül a vizsgadolgozat annak az intézménynek az igazgatójához, akinél a vizsgázó jelentkezett az érettségi vizsgára.

A határidők betartásán sok múlhat

Emelt szintű vizsga esetén az Oktatási Hivatal határozza meg, hogy mikor tekinthetik meg a diákok a dolgozatukat. Ebben a vizsgaidőszakban június 2-án, 8 és 16 óra között lesz erre lehetősége minden diáknak abban az intézményben, ahol a vizsgára jelentkezett. A középszintű dolgozatok megtekintését az intézmény igazgatója határozhatja meg, de nagyjából mindenhol június első napjaiban kerül rá sor. Nagy Mariettától megtudtuk, hogy a kijelölt napon a diák az iskola egy képviselőjének jelenlétében tekintheti meg a dolgozatát, amelyről másolatot is készíthet. A megtekintésre és a másolat készítésére egy munkanapot adnak. Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű dolgozatok esetén június 3-án tehetnek legkésőbb észrevételt a diákok. Amennyiben ez valamilyen oknál fogva nem történik meg, egy munkanapon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Ha azonban az igazolási kérelem határidejét is elmulasztja valaki, akkor onnantól kezdve nincs több lehetőség a fellebbezésre. Arra nincs központilag meghatározott nyomtatvány, hogy milyen formában kell az észrevételeket benyújtani, de azt tudni kell, hogy nem az egész dolgozatot, hanem csak a kifogásolt részeket nézik át újból a szaktanárok. Észrevétel pedig csak az útmutatótól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az eredetileg megállapított pontszámoktól pozitív vagy negatív irányban is el lehet térni a dolgozat felüljavítása során. Középszinten az intézmények igazgatói jelölik ki a felüljavító tanárokat, emelt szinten pedig a kormányhivatal. Nincsen központilag meghatározott nyomtatvány arra, hogy milyen formában kell az észrevételeket benyújtani.

A szóbeli vizsgát követően az érettségi vizsgabizottság döntése ellen is fellebbezéssel lehet élni, amelyet a vizsgázó – kiskorúság esetén a szülő, gondviselő – tehet meg. Nagy Marietta elmondta, hogy az érettségi eredményének kihirdetését követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozva lehet fellebbezni a döntéssel kapcsolatban. – Fontos, hogy ez nem öt munkanapot, hanem öt naptári napot jelent, de ebben az esetben nincs póthatáridő, tehát nincs helye az igazolási kérelemnek. A vizsgabizottság döntése elleni fellebbezésének szintén nincs formai követelménye, papíron vagy gépelve is be lehet nyújtani, és nem illetékköteles. A fellebbezést a vizsgát szervező intézmény igazgatójának kell eljuttatni, aki a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak továbbítja, ahol három munkanapon belül bírálják el az észrevételt.

Nem gyakran élnek a fellebbezés lehetőségével

A vizsgát szervező intézmény igazgatója minden szükséges dokumentumot átküld a kormányhivatalnak, valamint csatolják a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is. Nem gyakran van azonban példa arra, hogy egy diák a fellebbezés lehetőségével él. Mivel konkrét szabályok vonatkoznak a javításra, a hibalehetőségek száma is alacsony. Az emelt szintű írásbeli vizsgára vonatkozóan évente körülbelül az érettségiző diákok öt százaléka él a fellebbezés lehetőségével. A vizsgabizottság döntése elleni fellebbezés pedig még ennél is ritkább.