A kántortanító őszinte hite

Az Ikervári Honismereti Kör tagjai nem csak ápolják a Batthyány család emlékét, de felkutatják és megőrzik azoknak a nevét, munkásságát is, akik sokat tettek a kultusz kialakításáért. Az nyilvánvaló, hogy a XIX. század szülöttei ezek a személyiségek – mondta el Koszorús Ödön, a honismereti kör vezetője. Majd így folytatta: – Horváth György kántortanító múlhatatlan érdemeket szerzett a Batthyány-szobor létrehozásában. Életében központi helyet foglalt el ez a kérdés, a gróf emlékének ápolása. Ő volt az, aki gyűjtést kezdeményezett a szobor felállítása érdekében. A nagy pompájú, de méltóságteljes avató ünnepség megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Mi több, a jeles alkalomra ódát is írt Ikervár ezen személyisége – mondta el Koszorús Ödön.

Archív fotó 1910-ből, elsőáldozókról. Középen Bárdossy Kálmán plébános és Horváth György kántortanító. Fotó: Honismereti Kör

Aki többekkel fájlalja, hogy gróf Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökének jelentőségét háttérbe szorították Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István rajongói. – Hasonlóan járt unokája, a Polgárdiban született gróf Batthyány Lajos győri főispán, fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő, a főrendi ház tagja, titkos tanácsos is – folytatta a tanár úr. – Pedig Vasvármegye modernizálásában alapvető tetteket hajtott végre. Az I. világháború után Vasból elköltözött és a helyi történeti emlékezés perifériájára sodródott. Jelentősége meghatározó a Vas és Sopron Megyei Elektromos Rt. megszervezésében, az ikervári vízierőmű megépíttetésében. Ennek következtében Sárvárt, Szombathelyt, Sopront villamosíthatták, gyors ipari fejlődés indulhatott el. Említhetnénk a városokban a közvilágítást, de a szombathelyi Kultúr Palota megépítését is – sorolta a történelmi nagyság érdemeit a kör elnöke.

A másik nagy ikervári személyiség a megye szempontjából jelentéktelennek tűnő kis kántortanító, majd igazgató és a Vasi Hírlap ikervári tudósítója, Horváth György volt. Akiből aztán a sárvári esperesi kerület katolikus tanítói egyesületének elnöke lett. A feljegyzések szerint kiváló egyházi muzsikus, helytörténész és Batthyány-rajongó volt. Érdemei elismeréséül korában szinte egyedülállóan A Pápáért és Egyházért, azaz, a Pro Ecclésie et Pontifice éremkereszttel tüntették ki. Mindemellett a Batthyány szoborállítás fáradhatatlan kezdeményezőjeként vált ismertté. Horváth György 1855-ben született Górban. Elmondások szerint nagy műveltségű ember volt, a pedagógia mellett értett a kertészkedéshez is. Állítólag papnak készült, de otthagyta a szemináriumot és kántortanítónak állt. Tanítói működését 1877-ben kezdte el Újkéren, ekkor vette feleségül Molnár Máriát. Mindeközben az ikervári plébánia iskolaszéke tudatta, hogy Vörös Ignácz kántortanító elhalálozása okán pályázatot hirdet a hely betöltésére. Az 1892-es jegyzőkönyv szerint 34-en pályáztak, ebből Batthyány Lajos fiumei kormányzó kettőt tartott méltónak elbírálásra. Mégpedig Entzbruder János és Horváth György dolgozatát. Az előbbi 3, Horváth viszont 8 szavazatot kapott, így a szombathelyi püspöki hivatal beiktatta. Ebben a tanévben 217 diákot tartottak nyilván Ikerváron, őket ketten okították. Horváth György nehéz körülmények között dolgozott, de erőteljesen hozzá látott az iskola modernizálásához. Ehhez szellemi erőt a Batthyányak életéből és munkásságából merített. Térképet szerzett be, elérte az iskola és a tanári létszám bővítését. Ennek nyomán nevezték ki igazgatónak a háromfős tantestület élére. Aztán elkezdte a gyűjtést a szoborra. Mindig is nagy ünnep volt a településen március 15-e, emléknapként pedig október 6-a. A tanító hite másokra is átragadt, az ünnepen és utána is Ikervár népe örömmel adakozott. Egy 1911-es színielőadásnak köszönhetően előbb megépíthették a szobor kerítését, majd 1913-ban felavathatták Bory Jenő alkotását. Az avatáson a helyi méltóságok mellett ott volt Károlyi Mihály és Zichy Aladár gróf is. Horváth György 47 éven át volt a falu „lámpása", 1924-ben, 69 éves korában agyvérzésben hunyt el. A szobor makettjét haláláig az íróasztalán tartotta.