A baptisták életüknek minden területét a Bibliához igazítják

Sokáig Szombathely volt az egyetlen megyeszékhely Magyarországon, ahol nem volt baptista gyülekezet. Egy ideköltözött fiatal házaspár lakásán kezdődtek el a házi bibliaórák 1997 februárjában. Rendszeres baptista istentiszteleteket 1998 húsvétjától tartottak vasárnaponként a Szombathelyi Képtárban. Gyülekezetüknek akkor 40 bemerített (baptizált), úrvacsorázó tagja volt. A gyermekekkel az igehirdetés ideje alatt életkoruknak megfelelő korcsoportokban foglalkoztak. Ők mintegy harmincan voltak. Az érdeklődőkkel, látogatókkal együtt úgy kilencvenen gyűltek össze egy vasárnapi istentiszteletre. Alkalmaik családias jellegűek, és mindenki számára nyitottak voltak.

Ilyen volt az indulásuk a baptistáknak Szombathelyen. Ma 130 tagja van a gyülekezetnek, köztük 40 gyermek.

A felekezetről nem árt tudni: „Magyarországon már 1523-ban voltak anabaptisták (újrakeresztelkedők). A kézművességükről híres habánok 1547-től telepedtek meg Nádasdy Tamás nádor birtokain Soprontól Sárvárig.

A szombathelyi baptista közösség egy menyegző után a Szent Márton utcai imaházuk bejáratánál. Fotó: Baptista Gyülekezet

Hazánkban az újkori baptizmus 1846 óta van jelen. A Magyarországi Baptista Egyháznak 12 ezer hitvalló tagja van. Az egyik legnagyobb protestáns felekezet az övüké ma a világon.

Hogyan lett baptistává szombathelyi lelkipásztoruk, az öt éve itt élő Varga László Ottó?

– Budapesten, nem vallásos családban nőttem fel. 16-17 évesen a „Miért élünk?" nagy kérdésére a Bibliában igaz választ találtam, s akkortól már nem öreg emberek gyülekezetének, unalmas valaminek gondoltam az egyházat, pedig korábban a hívőket még hülyéknek is tartottam. Figyeltem hívő barátaimat, akiknek volt valami plusz az életükben, s tudtam, hogy olyan komoly tudósok, mint Newton vagy Pascal is hívők voltak. Négy-öt évig a felekezetek palettáit tanulmányoztam, aztán a baptistákét találtam egybecsengőnek azzal, amit én gondolok: az üdvösségre Jézuson keresztül lehet jutni, de a legfontosabb az, hogy keresztény vagyok.

Varga László Ottó szerkezetépítő mérnöknek tanult, már a Soproni Egyetemen tanított, amikor 30 évesen elhívást kapott, lelkésszé lett. 2010-ben lépett Szombathelyen Révész Árpád nyomába.

Mik a baptisták főbb jellemzői? Szívesen elmagyarázza, hogy életük minden területét a Bibliához igazítják, a keresztséget felnőttkorban gyakorolják, gyülekezeteikben nemcsak a lelkészek, hanem mindenki szolgál valamit, gyülekezeteik önállóak, egymással szövetségi viszonyban állnak, s fontosnak tartják, hogy az állam és az egyház független legyen egymástól.

– Az alkalmaink nyitottak, bárkit szívesen látunk. Megtapasztalhatják, hogy itt megszólítjuk, szeretettel vesszük körül az idegeneket is. A gyerekeket hitre neveljük, de felnőttként ők döntik el, hogy baptistákká lesznek-e.

A hírekből sokszor halljuk, hogy a Baptista Szeretetszolgálat jelentős munkát végez Magyarországon és külföldön is a rászorult emberek megsegítésében.