Az autizmus világnapján, kékben

Április 2-án 17 órakor az Aranyhíd-központ Micimackó óvodájánál (Pázmány Péter körút 26/B) kezdődik meg a séta az autizmussal élőkért, itt kapják meg a résztvevők az égszínkék lufikat. A sétálók a Barátság utca Szent Márton utca Fő tér útvonalon érkeznek meg a Városházához, az utat zenével kíséri Vass Szilárd a WSSz társulatából és a Mesebolt Bábszínház színészei. Hat órakor köszöntőt mond dr. Puskás Tivadar polgármester, Tóthné Sipos Judit, az Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ mb. igazgatója, Nádorné Vörös Ibolya, az Esőemberke Alapítvány kuratóriumának elnöke, ezután az Aranyhíd diákjai adnak zenés műsort. Aztán Sziráczky Rita táncművész, táncpedagógus és lánya, Vass Liliána táncos műsora következik: Lélektől lélekig . Vass Szilárd az autizmusról olvas föl, aztán a kék lufik ünnepélyes fölengedésével, kék színű térvilágítás közepette ér véget a program.

A múlt évi világnapon. Középen Rumi Edina és lánya, Marcsi 

Rumi Edina - akinek tündöklően bájos Marcsi lánya autizmussal él - természetesen szintén részt vesz, Marcsival együtt, a sétán; sőt: a szervezésnek is motorja volt, ahogy mindig. Most őt idézzük: Amikor megkapod a diagnózist, hogy a gyermeked autista, az első döbbenet után jönnek sorban a kérdések: Miért pont az én gyerekem, mit rontottam el, hová forduljak, most mit tegyek, gyógyítható vagy ez már mindig így marad? Elkeseredettség, szomorúság kilátástalanság, tanácstalanság. Idő kell hozzá, kinek több, kinek kevesebb, hogy hozzászokj a gondolathoz, megbarátkozz vele és elkezdj tanulni. Először szakembereket kérdezel, de felét sem tudod felfogni annak, amit mondanak: PECS, napirendi kártya, ÉN-könyv. Aztán megpróbálsz találni egy hasonló sorsú anyukát (mindig megtalálod, ha igazán akarod!), aki már jártas ebben, biztat, érti, hogy miért nem érted, melletted áll és segít, ha engeded.

Szülőtréningekre jársz, ahol elmondják neked, hogyan segítheted a gyermeked kommunikációját, szakirodalmat olvasol, még megtanulsz angolul is, hogy eredetiben olvashass, étrendet váltasz, alternatív gyógymódokat keresel, autizmussal élő emberek írásain keresztül ismerkedsz az autizmussal, s azon dolgozol, hogyan tudnád megérteni őt. Azokban a dolgokban, amelyeket már ismersz az autizmussal élők félelmeiről, szorongásairól, örömeiről, érzelemvilágáról, megpróbálod megtalálni, hogy a te gyermekedre melyek hatnak ezek közül, melyekkel él együtt. Figyelsz és figyelsz. És tanulsz.

Aztán ahogy múlnak az évek, egyre többet tudsz meg róla, magadról, a családodról, a környezetedről és egy napon úgy érzed, semmiben nem vagytok mások, mint a többi ember. Csak máshogy élitek meg, akkor már együtt, a világ hétköznapi dolgait. Szeretnéd, ha ezt mások is megértenék, hiszen ez neked már annyira nyilvánvaló (...)