2015.05.31. 09:11
Szudáni nap Körmenden – Magyar nap Szudánban?
„A híd már megvan Magyarország és Szudán között, erősíteni kell” – ezt mondta Bebes István, Körmend polgármestere a nyolcadik Szudáni nap ünnepélyes megnyitóján.
Szudán gazdasága, társadalma, története, kultúrája és művészete is megjelenik a tablókon a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban. Ideiglenes a helyszín, a kastély felújítása miatt, de a polgármester emlékeztetett, hogy két év múlva, a kilencedik Szudáni napra régi-új színtere lesz a nagyszabású programnak.
Bebes István, Végh Attila gondolatait idézte: "A hagyomány mélységes mély kút: az emberi élet forrása. Az ember csak e kút vizével betöltekezve lehet azzá, amivé lennie kell." A polgármester szerint dr. Abdel Hameed Abdel Hay körmendi gyermekorvos és családja maga a kút a körmendi Szudáni nap vonatkozásában, hiszen az afrikai ország hagyományát hozták Körmendre és ápolják már 14 éve.
Bebes István szerint egy nép megszűnik a kultúrája nélkül – ez a veszély viszont sem a magyar, sem a szudáni népet nem fenyegeti.
H. E. Mohameed Hussein Hassan Zaroug, Szudán bécsi nagykövete hangsúlyozta, hogy nem csak Körmendre érkezik ilyenkor a szudáni kultúra, de az egész országba is. Elmondta, hogy utoljára képviseli Szudánt Körmenden, hiszen az afrikai ország saját képviseletet nyitott Magyarországon.
A nagykövet az ünnepélyes megnyitón emlékeztetett, hogy Szudánt Magyarország elsőként ismerte el államként a múlt század közepén, napjainkban pedig az Európai Unióban is kiáll Szudán mellett a magyar képviselet.
H. E. Mohameed Hussein Hassan Zaroug szerint ideje már magyar napot tartani Szudánban – erre hívta a körmendi polgármestert és minden ünneplőt.
Szudán titokzatos ország az európai emberek számára, kevés turista látogat el erre a vidékre. Ezért is hoztak ízelítőt a szervezők Körmendre a kézműves kincsekből, az afrikai természetből, és mutatták be az ókori templomokat, a műemlékeket, a sírkamrákat.
A magyar szempontból egzotikus afrikai zene és a tánc az idei Szudáni nap fénypontja volt.
Abdel Hameed jóvoltából Körmend előbb fedezte fel magának az országot, mint a világ: 2001 óta rendszeres a Szudáni nap, az Unesco pedig 2003 júniusában nyilvánította a világörökség részének a területen fekvő Napata-völgyet, az egykori núbiai birodalom központját.
A Szudáni nap lelke Abdel Hameed – ezt a program minden szónoka hangsúlyozta. A gyermekorvos családja is kiveszi a részét a hagyomány ápolásából: az idei tárlatot Hameed Nóra Fatime, Adbel lánya rendezte.
