2014.10.22. 15:21
Az amurok miatt megállt a természet hódítása, terjednek az inváziós fajok
Kőszeg - Négy éve fejeződött be Kőszeg és Lukácsháza között a Gyöngyös patakra tervezett árvízi vésztározó építése. A természet birtokba kezdte venni a mesterséges tavat. Már védett növények is megjelentek, ám ez a folyamat most megtorpant. Miért?
A víztározó töltéseihez szükséges földmennyiség kitermelésének helyén alakították ki a vízügyesek az osztott vízfelületű kőszegi Abért-tavakat. A természet gyors ütemben hódította meg a mesterséges tavakat és környezetüket. A város két középiskolájának tanára, a Jurisich Miklós Gimnáziumból Keszei Balázs, az Evangélikus Mezőgazdasági Szakközépiskolából Illés Péter kezdettől fogva szorgalmasan figyeli ezt a folyamatot. Több publikációjuk is megjelent e témakörben. Keszei Balázs a növényekről, Illés Péter a tó állatairól írt.
Keszei Balázs, a Jurisich Miklós Gimnázium igazgatója mutatta a változásokat az Abért tavaknál. Fotó: Unger Tamás
- Nagy öröm volt látni, hogy rövid időn belül két védett növényfaj is megjelent a tónál: a fehér tündérrózsa és a vízi tündérfátyol, majd harmadikként a csemege sulyom is. Aztán azt láttam, hogy a három védett növény eltűnt. Csak a vízi tündérfátyolnak maradt meg egy nagyon kicsi állománya. A csemege sulyom július elején még megvolt, augusztusban viszont már nem. Búbos vöcsök sem fészkel már az Abért-tavaknál - osztja meg velünk tapasztalatait Keszei Balázs.
A természet hódítása tehát megtorpant, megállt az Abért-tavaknál. Vajon miért?
- A két évvel ezelőtt elvégzett amur halak telepítése megtette a hatását - válaszolja.
Ezeket azért telepítették a tavakba, mert a hínárosodás egyes helyeken olyan mértékűvé vált, hogy a fiatal récefiókák nem tudtak tőle úszni. Szinte szaladtak a víz felszínén. Az amurt azért telepítették az Abért-tavakba, hogy csökkenjen a felgyülemlett hínár mennyisége. Az amurok eltüntették a hínárt, de vele együtt felzabálták a védett növényeket is.
Mi most a helyzet a tavakkal? Baj, hogy a természet hódító folyamata megtorpant?
- Nem fájó ez a változás, mert egy mesterséges, tehát nem természetes élőhelyről van szó, ráadásul a tavak rekreációs és turisztikai hasznosítása a cél, ezt tervezi Kőszeg városa. Bajnak azt tartom, hogy az özönnövények, tehát az inváziós fajok erőteljesen megjelentek a tó mentén. Terjed a kanadai aranyvessző, az indiai nebáncsvirág, a vízben pedig az amerikai jelzőrák. De idegen faj a busa is nálunk. Ezek "bioradírként" szorítják ki a honos élővilágot. Ez ellen folyamatosan tenni kellene - magyarázza Keszei Balázs.
