Újjászületik a kőszegi zsinagóga

A hét elején esős, szeles időben fotós kollégámmal együtt kiugrottunk az autóból, amikor éppen arra járva megláttuk: munkásuk dolgoznak a zsinagógánál. Nem sokat tudtunk meg tőlük, mert a munkavezető a Kóbor Macska Fogadóban hagyta telefonját, így főnökét - szám híján - nem tudtuk elérni.

Azt már előzetes híradásokból lehetett tudni, hogy a kőszegi zsinagóga épületének felújítása a szabadkai, a debreceni és a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával együtt a holokauszt 70. évfordulóján a zsidó kulturális örökség kiemelt kormányzati programja. Az állam az év elején vissza is vásárolta a kőszegit, de hogy mikor kezdődnek meg az összedőlés határán álló épület megóvásának munkálatai, azt Kőszegen sem tudta senki.

Jelenleg veszélyelhárítási, állagmegóvási munkákat végeznek a kőszegi zsinagógában. Katona János fotónkon éppen törmeléket szállít ki belőle, munkatársai tisztítják az épület környezetét. Megtörténik a nyílások ideiglenes takarása, így megszüntetik a madarak betelepülését, ezzel is csökkentik a káros környezeti hatásokat. Ideiglenesen megszüntetik a külső beázási gócpontokat. Fontos állagmegóvási munkák zajlanak most, az első menetben, ezzel lehetőséget biztosítva a végleges és megtervezett szakszerű felújításnak (Fotók: Unger Tamás)

Pedig a kőszegieket is foglalkoztatta az 1944-ben elhurcolt, majd elpusztított zsidók pusztuló öröksége, a romjaiban is szép épület sorsa. Emlékszem, a rendszerváltás után a zeneiskola akkori igazgatója összefogott a Jurisich gimnáziumban vendégtanárként tanító amerikai tanárral, és bent ültünk a zsinagógában egy általuk szervezett jótékonysági hangversenyen. Aztán fotókkal együtt leveleket küldtek szerte a világba zsidó egyesületekhez, támogatást kérve a felújítására. Jelentéktelen összeg gyűlt össze. Mivel a város nem tudta felújítani a kiemelt műemléket, ezért 1996-ban eladta. Első tulajdonosa, egy kőszegi vállalkozó a melléképületeiben ír pubot akart nyitni, majd továbbértékesítette az épületet. Újabb kísérlet akkor történt megmentésére, amikor a kőszegi városvezetés és a szombathelyi zsidó hitközség összefogott, alapítványt hozott létre a felújítására. Nem jártak sikerrel. A zsinagóga 2004-ben, 72 millió forintos kikiáltási áron árverésre került. Akkor készült róla a Zsinagógát vegyenek! című dokumentumfilm.

- Mi is sokat tárgyaltunk a zsinagóga ügyében, először prof. dr. Szita Szabolccsal, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójával, aztán többször a Miniszterelnöki Hivatallal is, majd a Kőszegre ellátogatott Ilan Morral, Izrael magyarországi nagykövetével - mondta el Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere. Sokat tett az ügy előmozdításáért Kiss Károly, a szombathelyi közélet ismert civil nyugdíjas aktivistája is.

A kőszegi Zsinagóga 2014-ben ismételten a magyar állam vagyoni körébe került. Egy romos, elhanyagolt, azonnali beavatkozást igénylő állapotú épületet vásárolt vissza az állam. Vissza, hiszen 1945 után a rendszerváltásig állami tulajdonban enyészett a zsinagóga.

A rohamos állagromlás fő oka, hogy az épület évtizedek óta üresen állt. A szakemberek szerint a tetőszerkezet héjalása tönkrement, csak foltokban javították, csapadékvíz-elvezetése már nem létezik, ereszcsatornák nincsenek, így aztán a falakra folyó víz leomlasztotta a vakolatokat, roncsolta a tégla felületeket. A párkányok elemeit is kikezdte az idő vas foga , kiperegtek a tégladarabok. Az épület nyílászárói szétrohadtak, üvegbetétei kitörtek. A víz, eső, szél és a madarak akadálytalanul közlekedtek a zsinagóga épületében. A belső terek lomokkal, törmelékekkel voltak tele. A galéria több helyen beszakadt, alsó mennyezeti burkolata leomlott, felső padlóburkolata hiányos. A szerkezet önmagában veszélyesnek minősült. Faszerkezetein a fakárosodás nyomai erősen látszanak, megtámasztása, dúcolása elhalaszthatatlanul szükséges volt.

És ha mindez nem elég: az épületet körben benőtte a gaz, nem volt körbejárható a vadon nőtt növények miatt.

Jelenleg egy ideiglenes veszélyelhárítási feladatot oldanak meg a munkások. Megóvják az állagát ahhoz, hogy a közeljövőben egyáltalán legyen esély az épület teljes felújítására.

Az épületet olyan állapotba kell hozniuk, hogy a közvetlen veszély megszüntetése után, a megalapozott tervezési és építészettörténeti kutatási munkálatok elkészülhessenek, és ezek felhasználásával a zsinagóga kulturális és építészeti értékének megfelelő felújítása lehetővé váljon.

Ez a cél. Vagyis a zsinagóga körül néhány napja elkezdett munkák jelenleg veszélyelhárítási, állagmegóvási fázisban vannak, ezt végzik el a kft. alkalmazottai. Kitisztítják az épület környezetét és gaztalanítják, kiszállítják belőle a törmeléket, ezáltal válik majd felmérhetővé. Ezzel együtt a nyílások ideiglenes takarásokat kapnak, így megszüntetik a madarak betelepülését, csökkentik a káros környezeti hatásokat, ideiglenesen megszüntetik a külső beázási gócpontokat. Mindezzel lehetőséget biztosítanak a végleges és megtervezett szakszerű felújításnak.

A homlokzatról a kiálló és kilazult téglákat kiszedték. A belső térben a galéria szerkezetét aládúcolták, felületén a veszélyes hiányokat ideiglenes jelleggel már pótolták. Az értékes, helyenként ma is pompázatos berendezési tárgyakat szakszerűen védő burkolással látják el, amellyel a további sérülésektől óvják meg a későbbi, szakszerű felújításig. Nagyon sok munka ez. Így arra a kérdésre, hogy mikorra újul meg a kőszegi zsinagóga, ma még bizonytalan a válasz. Valamikor jövőre. Az is hírlik, hogy kulturális funkciót kap majd.