2019.08.14. 07:00
A ruha teszi az embert a Savaria karneválon
A ruha teszi, bizony, az embert – ez látszik a történelmi divaton: már az ókorban is más-más öltözéket viseltek a szegények és a gazdagok. A karneváli ruhák tervezőjével, Bukvai Albertné Edittel az Aréna utcai Teleki Szalonban beszélgettünk.
Nagyon népszerűek a gyerekruhák, már kétéves gyereknek valót is látunk a babákon, feltehetőleg még alig tud menni, akire ezt a picike tunika jó.
Karonülő gyereknek való – segít ki a megfogalmazással Bukvai Albertné –, akinek még „minden láb, csupa láb”, mint Szabó Lőrinc versében Lócinak. A római öltözékek mellett kicsike, acélszürke reneszánsz lánykaruha ötlik a szemünkbe. A paraván mögül előkerülnek a modellek: Szalay Dávid és Varga Anett az idei tervezésű, mértani síkidomokból komponált öltözékeket viselik.
A fiatalemberen van egy tunika, hosszanti csíkozású díszítéssel, a női ruha két részből szabott, keresztirányú díszítéssel, mint mindig. A mintázat mindkettőn ugyanaz: „futókutya”, vagyis szögletes csigák sorozata. A fiú vállán rakják össze a tógát, szalaggal fogják össze.
A jobb oldalán a textilhullámokból alakul ki a „sinus” (a zseb a ruharedőkből), ebbe rakták régen a dénárt. Kilenc méter a tóga – terítjük ki az anyagot a szalon hosszában.
– Különleges trapéz szabású, tankönyv írja le, hogyan kell felrakni. Ebben nem lehet sietni – magyarázza Edit –, de a fórumra nem is kellett, ha egyszer odaértek, napokig ott ültek.
A karnevál ideje a 4. század, amikor még csak a bíborcsiga és a növényi festékek (például sáfrány) szolgáltak az anyagok színezésére, és nagyon drágák voltak. Minél rövidebb volt egy ruha, annál szegényebb volt az ember. A katonák tunikája csak combközépig ért, a rabszolgáknak csak combnyakig, épp eltakarta a hátsót.
A női ruhához pallát (köpönyeget) öltöttek, ez most muszlin, de régen a téliek gyapjúból, a nyáriak lenből készültek. Mikor a selyemút beindult, a gazdagok selyemből is varrattak. A tógák széle, a tunikák alja hímezve volt. A gazdagok szélesebb, a szegények keskenyebb csíkot viseltek. A babérleveles ruha szenátoroknak készült, régen kézzel, ma géppel hímezték.
Karneváli ruhapróba
Az új modelleket a Vas Megyei Szakképzési Centrum Oladi Szakgimnázium és Szakközépiskola ruhaipari tanműhelyének tanulói készítették Bukvai Albertné vezetésével. Viselettörténetet is tanulnak, a gépi hímzéshez pedig programot írni. A római divatot domborművekről nézik, mert az biztosan eredeti, innen van, hogy az egyik új modellen
virágmintát, szőlőindát látunk.
Aki beöltözik, annak már csak a frizurákat kell tanulmányoznia: hogyan kell csigákat, loknikat dobni a hosszú hajba.