A szabadság napját ünnepeltük az egész megyében

Szombathely

– Idén a lélek forradalmát mutassuk be. Újfent hirdetnünk kell ’56 fényét, emeljük az érdeklődés középpontjába – kezdte ünnepi beszédét az 56-osok terén Lechner Ferenc, az 56-os Szövetség Országos Elnökségének tagja. – A történelem a tényekre szorítkozik, de ami ebből hiányzik, a lelkét, a személyes élmények, emlékek adják – hangsúlyozta. Az ünnepi beszéd után számos koszorú került a térre: mások mellett az 56-os Szövetség Vas Megyei Szervezete képviselői, Szombathely önkormányzata nevében dr. Nemény András polgármester, dr. Károlyi Ákos jegyző és Babicsné dr. Tőke Erzsébet aljegyző koszorúzott, aztán a Vas Megyei Kormányhivatal és a Vas Megyei Önkormányzat tisztségviselői.

Szombathelyen az emlékezés helyszíne volt a Kámoni Arborétum is, ahol az ország első 56-os emlékhelye van, Bánó István 54 darab malonyai tuját ültetett 1956. október 23-a emlékére. – Szerencsére a diktatúrák nem örök életűek. Az emlékezés tisztasága marad. Azokból a válogatott pillanatokból áll, amelyeket magunknak szövünk össze – ezt is mondta prof. dr. Vig Károly, a Savaria múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

Bük

– Felemelt fejű nép vagyunk Európa közepén ma is. Ehhez nagy véráldozat, megszenvedett idő, sok könny, sok hit és bizalom kellett – mondta az 1956-os emlékezés szónoka, dr. Kapiller Sarolta. A Vas Megyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatal hivatalvezetője tegnap délelőtt a városházaparkban tartott ünnepségen Ratkó Józsefet idézte: „Magyarország temetőföld, posztumusz humusz”. – A magyar történelem kiizzadott, megszenvedett pillanatai tettek azzá, akik mi most együtt, és külön-külön itt állunk – mondta. A zenés irodalmi műsor után a büki ünnepség zárásaként megkoszorúzták Blaskó János szobrász 1956-ot idéző alkotását a helyi intézmények, civil szervezetek képviselői, valamint dr. Németh Sándor polgármester, Baranyai Róbert alpolgármester, dr. Tóth Ágnes jegyző és dr. Szabó András aljegyző.

Celldömölk

– Az 1956-os forradalom és szabadságharc a mai kornak is üzen, hogy a legfontosabb a nemzet egysége – emlékeztetett Fehér László polgármester az 56-os emlékhelyen megrendezett városi ünnepségen. Az áldozatokat felidézve hozzátette, hogy a függetlenség és a gyász ünnepén most is az a kérdés, hogy a jövő érdekében meg tud-e tisztulni a nemzet, úgy, mint egykor. A megemlékezésen közreműködött Szilágyi-Varga Diána és Varga Zsófi a, valamint a Soltis Lajos Színház művészei. Az ünnepség után a katolikus temetőben megkoszorúzták ’56 celldömölki hőseinek, Koloszár Zoltánnak és Máté Lajosnak a síremlékét.

Csepreg

Tegnap a Petőfi Sándor Művelődési Házban tartottak megemlékezést és koszorúztak az 56-os emlékhelyeknél. Ünnepi gondolatai között Horváth Zoltán polgármester arról beszélt, hogy az ifjabb nemzedék csak az idősebbek elbeszéléseiből ismerheti meg a történteket, az ő nagyapái 16 és 32, a dédapái 53 és 56 évesek voltak akkor. Nem minden családban merték elmondani, hogy kik az igazi hősök, nem csoda, ha 2019-ben sem értik még a fi atalok 1956-ot.

Körmend

Méltóságteljes ünnep zajlott Körmenden október 23-án délután. A szép őszi időben sokan részt vettek a városi megemlékezésen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63 és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30 évvel ezelőtt történt eseményeit Majthényi László, a Vas Megyei közgyűlés elnöke elevenítette fel. Emlékeztetett arra is, hogy 56’ nemcsak a magyar szabadság, hanem a melbourne-i olimpia éve is volt, amit szintén beárnyékoltak az itteni események.

A köszöntő után a Rázsó Imre Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai színvonalas műsort adtak, majd koszorúzással zárult az ünnepség.

Kőszeg

A Jurisics-vár Lovagtermében kedden este Básthy Béla polgármester köszöntötte az ’56-os forradalom ünnepét. A városvezető úgy kezdte: – Az idő rendületlen egyhangúságából kiemelkedik egy óra, mely megváltoztatja a történelmet. ’56 fi ataljairól úgy vélekedett, kizökkentették az idő kerekét. Azt hangoztatta, hogy a szabadság napja lett október 23-a, a forradalmat leverhették, de a megtapasztalt szabadságélményt már nem törölhették ki a magyarokból. Básthy Béla arról is beszélt: fontos, hogy hétköznapjainkban is lássuk meg a városok falaiban a bástyákat, lássuk meg polgárainkban a hősöket, lássuk meg mindig a szabadságot.

Őriszentpéter

Negyven iskolás részvételével zajlott az ünnepi műsor nemzeti ünnepünk előestéjén Őriszentpéteren, a Művelődési Ház és Városi Könyvtár nagytermében. – Találjuk meg az ünnep igazi mélységeit, felelősséggel és kötelességeink szem előtt tartásával. Ezzel tartozunk Nagy Imrének, a pesti srácoknak, az összes magyar szabadságharcosnak, forradalmárnak, utódainknak, és ne felejtsük el: saját magunknak – emelte ki beszédében Őr Zoltán polgármester. Az emlékező szavak után a református templom melletti kopjafánál és a város központjában található emlékműnél helyezték el koszorúikat a helyi és a környékbeli polgármesterek és a képviselőtestületek tagjai, a civil szervezetek, az egyházak, az oktatási intézmények képviselői.

Répcelak

Bárány János, ötvenhatos mártír forradalmár 2016-ban állított emléktáblájának koszorúzásával kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepség negyed hatkor szerdán. A művelődési ház színháztermében az ünnepi beszédet Király Annamária, az általános iskola intézményvezetője mondta. – Azokban az októberi napokban a jelent hirtelen maga alá temette a jövő, a jelennél fontosabb lett a holnap. 1956 eseményeivel megindult a keleti blokk szétesése, és véget ért a tábor által megjelenített egység mítosza – fogalmazott az igazgató.

Sárvár

A Soproni úti köztemetőben megkoszorúzták a sárvári 56- os mártírok sírjait, majd a város vezetői koszorút helyeztek el az egykori pártszékház falán lévő emléktáblánál. A város főterén dr. Kondora Bálint, a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet. – A rendszerváltozás első lépése volt, mikor 63 éve a szabadság népe felkelt. Az ő szellemük született újjá 30 éve a harmadik magyar köztársaság kikiáltásakor – vont párhuzamot a két évforduló közt. A megemlékezés a Szent László-templomnál, Abai Imre vértanú plébános emléktáblájánál ért véget, ahol a pártok és a civil szervezetei helyezték el a megemlékezés babérjait.

Szentgotthárd

Eredeti dokumentumok kiállításával emlékeztek Szentgotthárdon az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyboldogasszony-templomban, ahonnan az ünneplők a hősi emlékműhöz vonultak. Závecz Roland szép szavalata után Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész idézte fel személyes emlékeit az 56-os eseményekről, melyeket a főváros szívében tizennégy éves gyermekként élt meg. Végezetül így összegezte, mi is történt abban az októberben: – Elhittük, hogy győzni tudunk, mertünk bátrak lenni, az események nyomán megrendült a szovjet birodalom és megkezdődött az 1990-ig tartó agónia.

Vasvár

A Főszolgabíró téren, az ’56-os Emlékműnél a város, valamint a pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepség a Nagy Gáspár Művelődési Központban folytatódott. Az est szónoka Tóth Balázs polgármester volt. Úgy fogalmazott: A nemzet olyan ünnepe ez, mely megállásra, emlékezésre készteti az embert, hisz elég idő telt már el, hogy a helyén, értékén kezelve, méltón emlékezzünk a forradalomra. Az ünnepi beszédet követően az önkormányzat által alapított városi kitüntetéseket adtak át.