A szlovén kisebbségek többféle forrásra pályázhatnak

A politikus elöljáróban elmondta: a szlovénség a legkisebb, de talán a legjobban összetartó kisebbségi közösség Magyarországon, mely példa­értékűen küzd a fennmaradásért, a lakosság helyben maradásáért. Ehhez a magyar kormány is szívesen nyújt segítséget. Az elvándorlás megállításában talán a legfontosabb tényező a gazdasági fejlődés, a helyi vállalkozók helyzetbe hozása. Az államtitkár elmondta: a Rába-vidék gazdaságfejlesztési programján a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség most dolgozik, a terv rövidesen a kormány elé kerül. A másik fontos fejlesztendő terület az oktatás és a kulturális értékek, amiben már eddig is szép eredményeket sikerült elérni.

Az idén újabb 40 millió forinttal támogatják a felsőszölnöki iskola korszerűsítését, az orfalui tájház felújítására pedig hatmillió forintot fordíthatnak. A nemzetiségi identitás megőrzésében különösen fontos szerepe van a hitnek. A szlovén falvak templomai közül a felsőszölnöki negyven, az alsószölnöki 14 millió forintos támogatást kap, és

3 millió forint erejéig megkezdődhetnek az apátistvánfalvai templom felújításának előkészítő munkálatai is.

A tájékoztatón a továbbiakban dr. Székely János megyés püspök számolt be a szentgotthárdi barokk templom belső felújításáról, amely a tervezés és az épület felállványozása után a kivitelezés szakaszába érkezik. A több mint

600 millió forintos beruházásnak 2022. január 31-re kell elkészülnie. V. Németh Zsolt miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a szlovének lakta települések számára több fejlesztési lehetőség kínálkozik, hisz miközben ők is részesei lehetnek a Magyar Falu programnak, élhetnek a Szlovén Rába-vidék gazdaságfejesztési és a speciális, egyházi és nemzetiségeket célzó támogatásokkal is. Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló köszönetét fejezte ki a támogatásokért, amelyek a hosszú elzártság után segítenek felzárkózni a szlovén kisebbségnek.