A szlovén kultúrát ünnepelték Szentgotthárdon, a nagykövet is ott volt

1844-ben írta France Prešeren a szlovén himnuszt, pontosabban a Zdravljica, a Pohárköszöntő című darabot, amely aztán Szlovénia himnusza lett. A szlovén irodalom egyik legnagyobb költőjének tartott Prešeren 1849. február 8-án hunyt el, február 8-a pedig mára a szlovén kultúra napja. A Magyarországi Szlovének Szövetsége szervezett ünnepséget a jeles nap alkalmából tegnap a Szlovének Házában. Természetesen a program legelején felcsendült a szlovén, előtte pedig a magyar himnusz is.

Illusztris vendégek voltak jelen az ünnepségen: így dr. Robert Kokalj, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete, Boris Jesih, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulja, Olga Belec, a Szlovén Köztársaság Határon túli Szlovének Hivatalának államtitkára, Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló, Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke, valamint Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere.

A kultúra jelentőségéről Mukics Dusán, szlavista és újságíró beszélt – szlovénül osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. Aztán az öt évvel ezelőtt alakult EDNA népzenei együttes dalai között filmvetítést tartottak: A szlovén Rábavidék című dokumentumfilmet láthatták a résztvevők. A félórás film már korábban készült, a közszolgálati televízió szerkesztőségének munkatársai aktualizálták a Magyarországi Szlovének Szövetsége kérésére. A filmen megelevenedtek a Rábavidék szlovén falvai a helyiekkel készült rövid interjúkon keresztül, olykor madártávlatból mutatva a területet. Időben és térben utaztatják a nézőt a képsorok, hiszen falvanként járja és mutatja be a vidéket a film. Helyiek mesélnek röviden mindennapokról, és szüleik, nagyszüleik emlékezete nyomán fennmaradt hagyományokat említenek, amelyeket most is őriznek a helyi, szlovén kulturális csoportok. – Ahogy Magyarországon meg Európában, úgy itt, a Rábavidéken is érezhető a népességcsökkenés. De szerencsére van kilenc kulturális csoportunk, az aktív fiatal tagokat minden évben megpróbáljuk ösztönözni – mondta el Hirnök József, a Magyarországi Szlovének Szövetsége elnöke a hagyományőrzés és az ösztöndíjátadás kapcsán. A Magyarországi Szlovének Szövetsége ugyanis idén is odaítélte a Rozmaring-ösztöndíjakat. Azok a fiatalok kaphatják, akik aktívan szerepet vállalnak a nemzetiségi kulturális csoportok munkájában. – Nem olyan nagy összeg, inkább szimbolikus elismerés, hiszen egyre kevesebb a fiatal, akik még őrzik ezt a kultúrát – fűzte hozzá a szövetség elnöke. A havonta 15 ezer forinttal járó ösztöndíjat öt fiatal vehette át tegnap Hirnök Józseftől, valamint Bajzek Gyöngyitől, a Magyarországi Szlovének Szövetsége titkárától. Ösztöndíjas lett Zsöks Krisztina, a felsőszölnöki Pável Ágoston Vegyeskar tagja, Illés Noémi, a szakonyfalui néptánccso­portból, Kovács Kristóf, a szakonyfalui néptánccsoport tagja, Szukics Kristóf, a felsőszölnöki néptánccsoportból, valamint Csuk Ádám, a felsőszölnöki néptánccsoport tagjaként.

Mindannyian lelkesen vesz­nek részt a szlovén nemzetiségi kultúra ápolásában – ezért szólt róluk is a szlovén kultúra napja. BÁ

A költő ligete

Prešeren a Kranjska belica (Krajnai méhecske, 1830-1848) hatszor megjelent almanachjának egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető Krst pri Savici (Keresztelő a Savicánál, 1836) szerzője. Élete végén ügyvédi állást kínáltak neki Krainburgban (ma Kranj), ahol csupán három évig tudott dolgozni. A régi kranji temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetőt felszámolták, egyedül az ő síremléke maradt meg. Ma Prešeren-ligetnek nevezik.