A világhírű fizikus tiszteletére emléktáblát avattak, konferenciát tartottak kiállítás nyílt Celldömölkön

Az „Eötvös Loránd munkássága és Ság hegyi kötődése” című eseménysorozat része volt, hogy az alapítvány által készíttetett, az önkormányzat által támogatott emléktáblákat avattak: a kísérlet helyén, a hegy felső platóján, a másikat a jubileum alkalmából a Bányász Múzeum oldalán.

Tegnap neves professzorok emlékeztek meg egy konferencián Eötvös Lorándról, munkásságáról és hatásáról a Kemenesaljai Művelődési Központban, amelynek aulájában kiállítást nyitott meg Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány elnöke. Amint mondta, a tárlat tabló- és tárlatrendszerekben szerkesztett, átfogó jellegű, bemutatja Eötvös Loránd életét, közérthető módon ismertet meg a fizikus tevékenységével. Itt van egy blokkban a Magyar Olajipari Múzeum anyaga, egy másikban Kovács László fizikaprofesszor gyűjteménye, és láthatók az alapítvány emléktárgyai. A kiállítás két-három hétig itt marad, addig lesz lehetőség megtekinteni.

A Celldömölk számára érdekes 1891-es mérések dokumentációjáról Tóth Jánost, a Magyar Olajipari Múzeum igazgatóját kérdeztük.

– Az idén 50 éves intézményünkben a magyar kőolaj- és gázipar, valamint a vízbányászat emlékeit őrizzük, köztük sok Magyarországon egyedülálló relikviát. Ezek közé tartoznak az Eötvösről készült 4×5 centiméteres minikönyvek és az 1891-es Ság hegyi mérést ábrázoló rézkarc – mondta. – Az Eötvös-ingának köszönhető, hogy 1914-ben Egbellben (a mai Szlovákia területén) kőolajmezőt fedeztek fel, majd 1915-ben ingás méréseket végeztek a már megtalált olajmezőn. Bebizonyosodott, hogy az inga alkalmas szénhidrogén-lelőhelyek megtalálására. A következő évtizedekben az egész világon az Eötvös-ingával kutattak a kőolaj és a földgáz után. Kína legnagyobb olajmezőjét is így találták meg magyar szakemberek.