Áldást kapott a Bükkhegy

Az anyákról is szólt a bükkhegyi búcsú szentmiséje: Andor Zoltán plébános a család jelentőségéről beszélt és Szent Mónika példáját hozta. Fia, Ágoston tékozló volt, az anyja imádsága segítette a helyes útra és lett szent. Beszélt arról is, hogy ma is a kereszténység a legüldözöttebb a világban, ezért kell imádsággal erősíteni a családokat. A mise után megáldotta a bükkhegyi bort, pálinkát és a most elültetett barackfát. A csemete a hetedik a sorban, a búcsú pedig a nyolcadik – mondta el Bakler János, a Gersekaráti Bükkhegyért Egyesület elnökhelyettese. Németh Pál elnök pedig sorolta: az év első eseménye a május 6-ai búcsú, aztán részt vesznek a falunapon, bagolytúrát rendeznek augusztus első hétvégéjén, ősszel persze a szüret, majd bankettel zárja az évet az egyesület. Mintegy 26 fős a tagság, a szőlőhegyért végzett munkájukat V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője méltatta. Úgy fogalmazott, hogy a szőlőhegy a Vasi-Hegyháton a közös nevező. Egy 1861 és 1873 között készült felmérést idézett, akkor 86 gazda munkálkodott ezen a szőlőhegyen. Most száz liter fehérbort ad a terület, amelynek megvan a sajátos, különleges világa. Májusban az eső és a napsütés is aranyat ér, az is gazdagít minket, ahogy ez a búcsú is – fogalmazott. A közösség erejét említette: ilyet a városi ember nem tapasztal. Azt, hogy a hegyen mindenki ismeri egymást, és azt, hogy a szentmise is része az ünnepnek. Mert ez egy olyan közösség, amely a hegy nélkül nem lenne – méltatta a karátföldiek munkáját. Emlékeztetett, hogy régen is ez volt a fő funkciója a hegynek: a gazdasági haszon mellett a közösségépítés. Mára a szociológusok is azt mondják, ne temessük a magyar falut – ennek oka pedig éppen az ilyen rendezvényekben és közösségekben keresendő.