A Tájidegen nyomokat hagy

2019.08.16. 14:00

Betonfalra kerül a modern barokk Szentgotthárdon

Újabb területet vesznek birtokba fiatal művészek Szentgotthárdon: szó szerint alternatívát mutatnak egy térre. Idén a templom alatti betonbeugró színpad lett megszínesedő falfelület. Koncertek és színház is szerepel az idei Tájidegen-repertoáron.

Bakos Ágnes

Oszkai Virág, w. Horváth Tibor, Fókás Márton, Balázs Mercédesz, Lakner Laura, Takáts Fruzsina, Kelemen Botond

Fotó: Unger Tamás

Tájidegen zászló alatt, mögött vonuló fiatalok csoportja – ez a kép fogadott a Tájidegen idei helyszíne felé, a templom mögötti, alatti területre tartva. Közönség-, illetve résztvevőtoborzás a zászló mögé sorakozás, ne lepődjenek meg a szentgotthárdiak, ha ilyet látnak a napokban – inkább csatlakozzanak! Ha követik a zászlót, egy kis szigetre jutnak. A város barokk tere és a színház között, a parkolók mellett a betonfalakkal határolt tér az idei Tájidegen-helyszín

Kevésbé van központban, vagy inkább szem előtt, mint a tavalyi fesztiváltábor helyszíne: akkor a már nem használt buszmegállót lakták be a szerte az országból érkezett performerek, alkotók. Tavalyelőtt a régi strand medencéjében volt a színpad és az alkotások tere. Vagyis a cél nem változott: ráirányítani a figyelmet a kihasználatlan városi terekre, belakni azokat kortárs művészettel. Még ha csak ideiglenesen is.

Az idei tér zártabb, szűkebb, izgalmasabb – ezeket a jelzőket sorolta a Tájidegen fő szervezője, w. Horváth Tibor. Nem zavar senkit, ha innen szól a zene, bár volt, aki azt hitte, kávézó nyílt a templom alatt és azért nézett le a fiatalok közé – mesélte az első tapasztalatokról Takáts Fruzsina. Aki lenézett (akár a zenét, akár a zászlót követve), alkotókat talált. Fehérre alapozták a betonfalat már a fesztiváltábor első napján. – Már nem látszódnak a graffitik.

Oszkai Virág, w. Horváth Tibor, Fókás Márton, Balázs Mercédesz, Lakner Laura, Takáts Fruzsina, Kelemen Botond
Fotó: Unger Tamás

Az alapcél az, hogy ez a barokk kert, a barokk templom és a színház által határolt pecsét része legyen a környezetnek – mondta Takáts Fruzsina. – A templom színeiből dolgozunk, fehér, fekete és ez az okkersárgás szín, és barokk elemekkel, motívumokkal. Látod, egy bálnaforma kerekedett ki az alapozásból, az is lehet, hogy a környezetvédelem is szerepet kap. Most ötletelünk rajta – mutatta a Tájidegen-teret.

Funkció nélküli a terület, régebben egy zöldséges árult itt, most csak a távhőközpont bejárata. Rengeteg graffiti csúfítja a kis teret, az ötödik Tájidegen művészeti szabadnapok résztvevői a rekultiválását határozták el. Vízbázisú homlokzatfestékkel dolgoznak a fiatalok – nem graffiti lesz az eredmény. – Sok ilyen épülethomlokzat van Budapesten, amikor egy művészt megkérnek, hogy találjon ki rá valamit – mondta az alapötletről w. Horváth Tibor.

A Templom Galéria és a pincerendszer is a szabadnapok résztvevőinek rendelkezésére áll, mintegy esőhelyszín az alagsor, filmvetítés, zenei és színházi produkciók helye. Merthogy idén is dolgozik Szentgotthárdon a Kompánia Színházi Társulás, kísérleti, helyspecifikus elő­adás készül. Olyan Tájidegen.

 

Maradandó installációt nem hozhatnak létre – ez volt a szabadnapok önkormányzati támogatásának feltétele. Nem is készül ilyen idén, térbeli alkotást „nem hagynak maguk után”, de a falszínezés marad. – Lesz egy tájba illő, templommal harmonizáló kész kép, amely kortárs művészeti munka, nem graffiti, hanem festmény – mondta w. Horváth Tibor.

Vannak még körben betonfelületek, lenne mit színesíteni kortárs alkotásokkal. Ha kivételesen nem fedezne fel magának újabb szentgotthárdi teret majd a hatodik Tájidegen, akkor ez a terület megfelelő lenne, adna még kihívást a kreatív fiataloknak a performance-okra és a kicsit maradandóbb munkákra is.

Ha térben lehet, hogy nem is, de időben mozdulhat a Táj­idegen: őszi szabadnapokban gondolkodnak a szervezők. Még csak az ötletelésnél tartanak – ahogy a holnap záruló művészeti szabadnapok is pillanatnyi alkotások sorozata. A lényeg viszont idén sem változott és ha lesz hatodik Tájidegen, akkor jövőre sem fog.

– Nem teljesen fesztivál, nem teljesen alkotótábor. Folyamatos inspiráció a táborlakóknak és a vendégeknek. Nem tudjuk, melyik nap mi vár ránk. Ez a varázsa – zárta w. Horváth Tibor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában