Jövő szeptemberig záróvizsgázniuk kell a hallgatóknak, akik a régi rendszerben kezdték tanulmányaikat

Vajon teljesen feladják a tanulmányaikat, vagy vesznek egy utolsó lendületet és oklevelet szereznek jövő szeptemberig azok a hallgatók, akik haladékot kaptak a felsőoktatási államtitkárságtól arra, hogy záróvizsgát (korábbi nevén államvizsgát) tegyenek?

Lezárt képzések kellenek

A rendeletmódosítás két éve született, akkor 2016. szeptember 1-jéig volt lehetőség arra, hogy abszolutóriumot szerezzenek az érintettek (ez a tantervben előírt vizsgák és a nyelvvizsga, valamint a szakdolgozat kivételével minden más tanulmányi követelmény teljesítését jelenti). Néhány ezren éltek a lehetőséggel, de még mindig 10 ezernél többen nem adták le a szakdolgozatukat és nem záróvizsgáztak. (Záróvizsgázni az abszolutóriumkor érvényes követelmények szerint kell.) Elszalaszthatják a diplomaszerzés lehetőségét, ha jövő szeptemberig sem teszik meg. Az Oktatási Hivatal úgy magyarázta a módosítást: le kell zárulniuk azoknak a képzéseknek, amelyek még szerepelnek a nyilvántartásokban.

Boom a ’90-es években

– Nem várható, hogy jelentősen redukálódik a „csak” abszolvált hallgatók száma. Feltételezhető, hogy az érintettek nagy része időközben elhelyezkedett Magyarországon, vagy külföldön, és a munkahelye nem követeli meg az oklevél meglétét – véli Németh Péter, az ELTE SEK Tanulmányi Hivatalának vezetője. Szerinte nem égbekiáltóan nagy az említett több mint 10 ezres szám, főleg, ha belegondolunk, mennyien fordultak meg a felsőoktatásban az elmúlt húsz évben. A ’90-es évek közepén boom volt: sokan, sokféle előképzettséggel kerültek be, több százezerre nőtt a hallgatói létszám, a folyamat elérte a szombathelyi, (akkor még) Berzsenyi Dániel Főiskolát is. Több mint 30 ezer diplomát adtak ki, egyharmadát az elmúlt 15 évben. Jelenleg 386 olyan hallgatót tartanak számon, akiknek megvan az abszolutóriumuk, 2006 előtt kezdtek és nem záróvizsgáztak. És hogy miért nem? A záróvizsga megkezdésének feltétele a szakdolgozat, ami idő, felkészültség vagy a nyelvvizsga hiánya miatt nem készült el, vagy egy meglévő munkahely miatt elsikkadt.

Vannak érdeklődők

Tévedés tehát azt állítani, hogy ezeknek a hallgatóknak meg kell szerezniük a diplomájukat. Helyesebb úgy fogalmazni: záróvizsgázniuk kell. Azt követően a nyelvvizsgát még bemutathatják, nincs időkorlátozás. Többen érdeklődtek már a tanulmányi hivatalban. A vezető azt javasolja: aki diplomát szeretne, az feltétlenül záróvizsgázzon jövő júniusig, különben, amit tanult, azt elveszíti. Ha a szakdolgozat is hiányzik, időben keresse fel a tanszéket, találjon konzulenst. A diplomaszerzésnek akkor van jelentősége, ha a munkáltató záros határidőn belül kéri az oklevél bemutatását. Akik a 2011-es oktatási törvény szerint 2012-ben kezdték a tanulmányaikat, azoknak szigorúbbak a követelményei: nekik legkésőbb az abszolutóriumtól számított öt éven belül záróvizsgázniuk kell.

Az utolsó pillanatban

Egyre kevesebben vannak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapnak diplomát – mondja Németh Péter. Lóránth Krisztina, az egyik szombathelyi nyelviskola vezetője nem tapasztal most tömeges érdeklődést a 2018-as határidő miatt. – Jellemző, hogy az érintettek az utolsó félévre hagyják a cselekvést, és mivel a záróvizsga után a nyelvvizsga megszerzésére még korlátlan idő áll rendelkezésre, nem sürgeti őket semmi. A sikeres középfokúhoz kezdő szintről legalább egy-másfél évre van szükség intenzív tanulással. Hasznos volt az állam által támogatott diplomamentő program: 150-en vizsgáztak náluk. Hasonlóban reménykednek a hallgatók. 2020-tól csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával lehet belépni a felsőoktatásba, addig még sokaknak jól jönne a segítség.