Eljött a szarvasbőgés ideje Vas megyében is

Már csaknem két hete, hogy megkezdődött a szarvasbőgés Somogy megyében, a Mecsekben és a Zselicben pedig szeptember 1-jétől egy hónapon át korlátozzák az erdőterületek látogatását a szarvasbőgés miatt. Utánajártunk, hogy mi a helyzet nálunk. – Részleges bőgés már van, de az igazi nagy szarvasbőgésre még várni kell a vasi erdőkben – tudtuk meg Gagyi Istvántól, a megyei vadászkamara elnökétől. A reggeli és esti órákban már augusztus 10-étől lehet hallani a szarvasok jellegzetes hangját nálunk is, de az igazi bőgés csak szeptember 10-e körül indul be és jó húsz napon át fog tartani, de az időjárástól és a terület nyugodtságától függően néhol utóbőgésekre is lehet számítani.

A héten érkezett hirtelen lehűlés pár napra visszavetette ugyan a szarvasok párzási kedvét, de az állatok gyorsan hozzászoknak a hűvösebb időhöz és megkezdődik a szarvasbőgés. Ilyenkor a bikák hangjukkal egyrészt a teheneket hívják, másrészt a konkurens bikákat fi gyelmeztetik arra, hogy kié a hárem. Aki szeretne szarvasbőgést hallgatni, az minden bizonnyal meg tudja beszélni a helyi vadásztársasággal, hogy kivigyék őt az erdőbe. A szarvasok sokszor nemcsak a hangjukkal üzennek egymásnak, de össze is csapnak, aminek akár tragikus kimenetele is lehet, amennyiben a bikának olyan éles agancsa van, amivel halálos sebet ejt a riválisán – ez azonban meglehetősen ritka, de nem példa nélküli – hangsúlyozta a szakember.

Azt azonban jó tudni, hogy a szeptember nemcsak a szarvasbőgés, de a szarvasvadászat időszaka is, ezért mostantól érdemes körültekintőnek lennie annak, aki erdőbe megy.

A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a gímszarvas vadászatát szeptember 1-jén lehet megkezdeni. Gagyi István elmondta: azoknak, akik turistaként járják az erdőt – amennyiben a kijelölt turistaútról nem térnek le – nem kell tartaniuk attól, hogy összeakadnak a párzó, vagy

egymással küzdő szarvasokkal, hangjukat viszont hallhatják, hiszen az messze elhallatszik.

Már többször írtunk arról a rábapatyi vadászról, aki annyira szereti az állatokat, hogy soha egyetlen vadat sem lőtt még le. Az ő 1,3 hektáros, elkerített, fenyőkkel sűrűn beültetett területén hat gímszarvas él, három tehén, egy borjú, egy fiatal és egy kifejlett bika.

Ellátogattunk hozzá, hogy testközelből is láthassuk, halhassuk, hogyan bőgnek a szarvasok. Horváth Gyula elmesélte, jó egy hete vette először észre a kifejlett szarvasbikán, hogy megváltozott a viselkedése, vizeletével elkezdte megjelölni a fákat, kevesebbet kezdett mozogni, még a tekintete is más lett. Rendkívül éber, a teheneket egy pillanatra sem téveszti szem elől, ha csak megmozdulnak, toppant egyet. Most már senkit nem enged be a területre, még ő is – aki eteti őket – ellenségnek számít.

Ráadásul kívülről több bika szeretne betörni a tehenekhez minden évben, amit meg kell akadályozni. A villanypásztor ilyenkor már nem segít, azt a szarvas egyszerűen az agancsára tekeri. Bár még csak kacérkodnak, a tényleges párzás nem kezdődött meg, a bika most már időnként nappal is bőg, nemcsak reggel és este. Megmutatta nekünk is, hogy ki az úr a háznál és efelől nem is volt kétségünk egy pillanatra sem.

– Három évvel ezelőtt én is találtam két bikát a sótonyi almásban, halálra sebezték egymást, szörnyű látvány volt – emlékezett Horváth Gyula. Hozzátette, a kisebbik bika azért tudott halálos sebet ejteni oldalról a nagyon, mert az egyik koronaága abnormálisan hosszú volt. Ő úgy tudja, ilyen esetek pár évente fordulnak csak elő nálunk.

Vas megyében meglehetősen sok a gímszarvas, az Országos Vadgazdálkodási Adattár tájékoztatása szerint: Somogy (17.065), Baranya (12.040), Veszprém (11.924), Zala (9.390) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (7.974) után a mi erdeinkben élt a legtöbb szarvas

(7.480) tavaly a becslések szerint: az országos állomány 6,7 százaléka.