ünnepi menü

2019.04.17. 20:13

Keresztény húsvéti szokások Vas megyében – Így készül a hagyományos kalács

Húsvét közeledtével valamikor egyetlen keresztény család asztaláról sem hiányozhatott a megszentelt, foszlós kalács. Ha nem is ugyanebből a megfontolásból, ma újra divatba jött a húsvéti kalács fogyasztása, ha másért nem, hát azért, mert remekül illik a füstölt, főtt sonkához és a főtt tojáshoz.

Tersztyánszky Krisztina

A csepregi és a környékbeli katolikus családok számára – bizonyára más vidékekhez hasonlóan – a húsvéti ünnepek kiemelt mozzanata volt az ételek: a kalács, a sonka és a tojás megszentelése. Volt olyan család, ahol még az ételekhez fogyasztott tormát és a sót is elvitték a templomba. A szentelni való ételeket szombaton hímzett terítővel, konyharuhával bélelt kosárba tették. Ezt a díszes terítőt kizárólag erre az alkalomra használták és csak a szentelés idejére emelték le a kosárról. (Máshol a kalácsot szeletekre vágva, díszes kendővel kibélelt tálban vitték a szentelésre.)

Szentelés

A húsvéti ételek szentelése a feltámadási körmenet után történt a templomban. A kosarat, amiben a sonkát, tojást, kalácsot vitték, a templomhoz közeli házakban rakták le, hogy ne kelljen az egész körmenet alatt cipelni. A szentelés után a család igyekezett haza, hogy együtt fogyasszák el az ételt. A kibontott kendő felett étkeztek és abban fogták fel a morzsát, nem volt szabad a földre hullania egy darabnak sem. Az étkezés végén pedig a morzsát elégették.

A kalács a húsvéti menüben a hús és a tojás mellett valószínűleg a Jézus és tanítványai által az utolsó vacsorán elfogyasztott (kovásztalan) kenyeret jelképezi. Az, hogy a kenyérnek miért ezt a nagyon kifinomult, fényűző változatát fogyasztjuk ilyenkor, valószínűleg abban gyökerezik, hogy egykor a böjt alatt nemcsak a hús, hanem a tojás és a tej fogyasztása is tilos volt. Így könnyen megérthető, hogy az ünnepi lakomához eleink ezekkel az összetevőkkel gazdagított, ünnepi kenyeret ettek.

Így készül a kalács

A hagyományos húsvéti foszlós kalács elkészítését a nyolcvanadik évében járó Harasztovics Istvánné Marika néni mutatta meg nekünk. Ő egyébként év közben is gyakran megsüti ezt a hagyományos finomságot.

 

Gyakran az utcabelieket, barátnőit is megkínálja a friss sütésből. Hozzávalók: 1 kiló sima nullás liszt, 4 deci tej, 4 deka élesztő, 10 deka porcukor, 2 tojás sárgája, csipetnyi só, 12 deka vaj, egy tojás sárgája a kenéshez. A lisztből, a langyos tejben feloldott élesztőből, a cukorból és a két tojássárgából a pici sóval tálban, a fél kezünkkel kemény galuskatésztát dolgozunk ki. Mégpedig nem akárhogy: jól megmarkoljuk a tésztát, és mindig egyenletesen, a tálból kifelé húzzuk. (Nem az öklünkkel dagasztjuk.) Amikor a tészta már leválik a kezünkről, kanalanként beledolgozzuk a puhára olvasztott vajat. Majd a tésztát alul-felül meglisztezzük, letakarjuk és langyos helyen egy óráig kelni hagyjuk. Amikor megkelt, lisztezett gyúródeszkára tesszük, és nyolc egyenlő darabra vágjuk, a darabokat kézzel egyforma hosszúra nyújtjuk. Egyenként minden darab egyik végét balkezünkkel megfogva, jobb kezünkkel négyszer-ötször megcsavarjuk. Négy-négy szálat egymás mellé fektetünk, a végeket összetapasztjuk, és a szálakból, mindig kívülről befelé, illetve az alsó szálat a fölső fölé hajtogatva négyesfonatot készítünk.

Zsírral megkent sütőlapra helyezve a kalácsok tetejét megkenjük tojássárgájával és még harminc percig kelni hagyjuk. Sütés előtt újra átkenjük a tojással, majd előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Amikor kivesszük a sütőből, tiszta konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni, így finom omlós marad.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában