Kevesebb alma terem az idén, ezért drágább is lesz

– A múlt héten a szomszéd falut, Káldot elverte a jég, Jánosházára kevesebb jutott, de így is látszik egy-két jégnyom, folt az almákon – mutatta a jánosházi önkormányzat almásában Bartos Róbert, a Jánosháza Fejlesztéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A termésmennyiségre itt nem lehet panasz, bár a fiatal fákon még ritkítani kell a gyümölcsöket, hogy be is érjen a java. Mintegy egy hektáron termelnek almát, hároméves az egyik, kétéves a másik ültetvény. A terület mindkét részére 900-900 csemetét ültettek, Florinát és Idaredet. Mindkét fajtát megviselte a jégverés, s a betegségek sem kerülik el a területet. Az öntözés nagy előny a jánosházi földön, csepegtető rendszert építettek ki. Van most is munka az almásban: el kell távolítani a felesleges hajtásokat, a kisebb teherbírású fákon termést ritkítanak, le kell kötözni a vázágakat, meg persze folyamatos feladat a növényvédelem – sorolta Bartos Róbert. A jánosházi almásban hárman-négyen dolgoznak, köz­foglalkoztatottak, így a többi, városban adódó munka is befolyásolja, hányan tudnak éppen az almával foglalkozni.

A jánosházi alma a közétkeztetésbe kerül, idősekre és iskolás gyerekekre is főznek, megfelelő mennyiségű gyümölcsnek kell az asztalokra kerülni. Egyébként a magyarországi almatermés egyharmada étkezési alma, kétharmadát ipari célokra használják. Nem Vas megye a fő termőterület: az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy, Zala megyében. Összesen 25 ezer hektáron termesztenek almát.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által készített helyzetkép szerint óriási különbségek mutatkoznak az almásokban, nem mindenhol olyan biztató a kép, mint Jánosházán. Fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően, de egy ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is.

Az országos becslés szerint mintegy 450 ezer tonna alma terem Magyarországon – ez a fele a tavalyi mennyiségnek. A 2018-as év kiugróan jónak számított: Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körüli, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően.

Nem csak Magyarországon van ínséges év az alma tekintetében: az európai piaci árakat meghatározó Lengyelországban is gyenge termés lesz, körülbelül 2-2,5 millió tonna, ez a tavalyi fele. Ez az átlagosnál magasabb árakat vetít előre, drágábban adhatják el termésüket a gazdák. A FruitVeB szerint korai a piaci prognózis, augusztus 10. körül, az európai termésbecslő konferencia után tesz közzé konkrétabb árvárakozást a szervezet.