Kőszegi rejtélyek nyomában – Egy cselédfeljáró és egy grafológusműhely titkai

Évszázadok óta gyakorlatilag érintetlenül álló kőszegi épületek falai mögé nézett be Mátay Mónika történész, az FTI-iASK kutatója, Söptei Imre, a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának osztályvezetője, ugyancsak FTI-iASK kutató és munkatársuk, Trádler Henrietta. Irodalmár, zenész, néprajzos és műemlékes kollégáikkal együttműködve három éve kezdődött állhatatos városkutatásuk során sok érték a felszínre került, rejtélyek nyomára bukkantak, amelyek sokszor újabb titkokat, kérdéseket, sőt kérdésbokrokat vetettek fel – magyarázta munkájuk lényegét Mátay Mónika, aki a Tudomány a kocsmában sorozat legutóbbi előadásán a nagyobbrészt megfejtett talányok közül válogatott közönségének. Egyik sem kiszakítható a „nagy történelemből” -, mind a belvároshoz kapcsolódnak, és mindegyikhez megfogalmazott egy kérdést is az előadáson.

Az elsőhöz mindjárt azt: miért nem tanulnak a magyar iskolások Festetics Imréről? A birkatenyésztéssel foglalkozó császári és királyi kamarás, nagybirtokos, a genetika nagyapja ugyanis már Mendel előtt felfedezte az öröklődés alapelveinek jó részét, 1819-ben publikálta a genetikával kapcsolatos észrevételeit, mellesleg a Chernel utca 10-ben élt évtizedekig. Az előadó szerint elképzelhető, hogy Mendel tudott Festetics munkásságáról, és kölcsönvette a gondolatait. Emlékeztetett: jövőre lesz a Festetics-tanulmány megjelenésének 200. évfordulója, a város és az intézet missziója kell, hogy legyen a méltó megemlékezés.

Bécsből, a 19. sz. középső harmadából való, a népnek szóló, szórakoztató plakátnyomatot (Wienerlied) találtak a kutatók a Festetics-palota padlásfeljárójára felragasztva a cselédfeljáróban. Mi lehet a titka? – kérdezte Mátay Mónika. Az ironikus nyomat fiatalítógépet ábrázol:

a bal oldalon bedobják a vénasszonyokat, a jobb oldalon kijönnek fiatalon.

A történetet kontextusba helyezve a magyarázat: miközben a palotában zajlik a nemesek élete, van egy másik világ, a cselédségé, kevésbé szem előtt, ezért került eldugott helyre a nyomat, amelynek megfejtésében sok ember munkája benne van.

A kőszegi Chernel István ornitológus nemesi család sarja, 1891-ben Norvégiába ment tanulmányútra. Megismerkedett a síeléssel, két év múlva hozta haza az ötletet, 1896-ban pedig megírta a lábszánkózás kézikönyve című könyvét. 1916 hideg teléről származik a bejegyzés: „Délután lábszánkón a Hétforrás felé kirándultam (azaz síelt). Mátay Mónika arról beszélt: lehet, hogy sokan nem tudják, de Kőszegen építették az első profi magyar sípályát.

Sydney-től a Szemző-házig: Hogyan került Reményi Ferenc haditengerész Új-Kaledóniára?

Ezt kérdezte a következő rejtély kapcsán az előadó. Reményi tiszt, katonai és tengerészeti író a Vasárnapi Újságnak részletes útleírásokat írt a Ferenc Ferdinánd főherceggel tett Föld körüli útjának állomásairól. Élete utolsó húsz évében Kőszegen telepedett le, a Szemző-házat vette meg, és a közéletnek, az írásnak szentelte magát, ott halt meg 1940-ben.

Kihagyhatatlan a történetek sorából Kristóf Ágotáé, a Kossuth-díjas, Svájcban letelepedett íróé, aki francia nyelven jelentette meg a műveit, és akinek a kőszegi évei meghatározóak voltak. Ágota kilencéves volt, amikor Kőszegre költöztek, a háború nehézségeit tragikus módon megtapasztalta. 1944-ben hatalmas embertömeg zúdult a városra, jöttek a német katonák, majd az orosz megszállás, a rettenetes félelem. A bombázásokat nagyrészt megúszta a város, a kommunista hatalomátvétel brutálisan érintette a kőszegieket is. „Kristóf Ágota ismertsége Magyarországon tétova” – egy francia újságírót idézett az előadó. Kiemelte: olyan írói, női, emberi teljesítménnyel állunk szemben, aminek tudatosodnia kell Kőszegen, a magyar közönség előtt.

Tatay Sándor író is szóba került, aki Lődörgések kora című, 1977-ben megjelent önéletrajzi regényébe szövi bele a tényt, hogy Kőszegen, a Chernel utca 14-ben 23 éves korában egy grafológusműhelyt működtetett. Bokányi Péter irodalomtörténész bukkant az eredeti hirdetésre: „Tatay Sándor grafológus a nagy érdeklődésre való tekintettel a kőszegi tartózkodását egy héttel meghosszabbítja. Lakása változatlan: Chernel utca 14.”

Ugyanehhez a házhoz köthető egy krimiszerű történet is egy állítólagos kémnőről, Mary Allisonról, aki Isztambulból titkos leveleket juttatott Budapestre, később a férjével Kőszegen élt. (Az angol titkosszolgálatnak 1942-ben az volt a terve, hogy angolbarát irányba mozdítsa el Magyarországot, és megpróbálja meggyőzni a sajtót, hogy mozgalom induljon Horthy megbuktatására. Ez a levél erre buzdította a magyar újságírókat.) A történet Kőszeghez kötődik, a kihívás: felderíteni, hogy ebből mi igaz. btk