Lepkekert nyílt az egyetemen – Kilenc faj példányait számlálhatjuk össze

Kísérleti lepkekertecskét hozott létre az egyetem C épületének bejáratánál dr. Szinetár Csaba, aki szakmai-baráti segítséggel alakította ki a Costa Ricáról származó lepkék trópusi körülményeket idéző otthonát. Jelenleg kilenc faj él itt, amelyek kivétel nélkül közép- és dél-amerikaiak: a többi között vörös öves és pettyes zebra-, malachit-, azúr- és denevérlepkék szállnak fel és alá, virágra, levélre, nektárra.

– Ez egy kis kísérleti kertecske, jó néhányat láttam korábban Európában és Európán kívül is. Ami a leginkább megfogott bennük, hogy a gyermekeknek milyen örömöt jelent, ha közelről is megcsodálhatják a rovarokat – mondta el Szinetár Csaba. – Adott volt egy lehetőség, amelyet nem volt szabad elszalasztani, és egy kis trópusi hangulatot tudtunk csempészni az egyetem épületébe. A lepkeház döntően szakmai-baráti segítségből jött létre – részben a Fővárosi Állat- és Növénykert részéről, részben vas megyei kertészek jóvoltából. Hamarosan elkészül egy kis tájékoztatónk, amelyen mindazok nevét feltüntetjük, akik segítséget adtak, hogy a lepkék otthonosan érezhessék magukat – emelte ki.

Az első úgynevezett próbaüzem augusztussal kezdődött, és a szakember szeretné, ha a szeptemberben érkező újabb bábokkal meglepetést, újdonságot tudnának mutatni a hallgatóknak és a látogatóknak.

– Én magam annak vagyok a híve, ha lehet, a természetben csodáljuk meg a lepkéket, de ezt trópusi növényeknél, állatoknál nem mindenkinek adatik meg. Lepkebábokat a világ minden részébe szállít Costa Rica. A közép-amerikai országban önálló mezőgazdasági ágazat a lepketenyésztés, amely több mint száz család megélhetését biztosítja. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ehhez teljes mértékben vegyszermentesnek kell lenniük a kerteknek, az ott nevelt növényeknek – hangsúlyozta a biológus, akitől megtudtuk azt is: a Costa Rica-i telepeken nevelt fajok közül egyetlenegy sem veszélyeztetett: abban a térségben kifejezetten gyakoriak. A tenyésztés nem veszélyezteti a természetes állományt, sőt, bizonyos értelemben még szaporítja is őket, mert a természetben a hernyóknak csak néhány százalékuk éri meg a lepkekort, a nevelteknek pedig több mint 90 százaléka megéri, hogy pillangó lehessen. Az egyetem épületében a báboknak is biztosítani kell az optimális környezetet, ezért elkülönített részen trópusi körülmények között történik meg az átalakulásuk egy úgynevezett bábszekrényben.

– Nyáron szerencsére a hőmérséklet biztosítása nem okozott gondot. Magas, minimum 70-75 százalékos páratartalmú levegőre van szükségük, különösen a bábok kelési idején. Bőséges táplálékválasztékot is kell biztosítani nekik: virágzó növényeket, gyümölcsöket – a többi között narancsot, banánt, fügét –, továbbá kis fiolákban instant nektároldatot is adunk nekik, amit pluszban vasi mézzel tettünk még gazdagabbá. A magas energiatartalmú táplálékra szükségük van ahhoz, hogy azt a pár hetet, amíg élnek, aktívan tölthessék, ehhez pedig energiára van szükségük – magyarázta a szakember.

Szinetár Csabától megtudtuk azt is, hogy a bábok dobozban jutnak el Costa Ricáról Budapestre, majd onnan a Szombathelyre.

– A megérkezéskor a bábszekrénybe kerülnek, ahol néhány nap leforgása alatt megtörténik a lepkék kikelése. A következő szállítmányt a lepkék iránt érdeklődő közönség is láthatja, szeptember első napjaiban újabb bábokkal gyarapodik az egyetemi lepkekert.