Mit tehetünk a sérült madarakért? – Ottó Erzsébetet kérdeztük

Ahogy májusban mi is beszámoltunk róla, az elmúlt hónapban a viharok jelentős károkat okoztak megyénkben, fák dőltek ki, ágak törtek le. Ezek a természeti károk számunkra problémákat okoztak, míg a madarak otthonaikat vesztették el vagy sérültek meg.

Ottó Erzsébettel beszélgettünk a Vas megyei sérült madarak sorsáról, a mentőközpontról és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy segítsük tollas barátainkat.

A szélsőséges időjárás egyre erősebb és nagyobb viharokat okoz. Növekedett emiatt a hozzátok bekerült madarak száma?

Sajnos a sérült és elárvult madarak száma az évről-évre növekszik. Minden évben körülbelül 400 segítségre szoruló madár kerül be hozzánk, de rajtuk kívül védett emlősöket is befogadunk. A mostani hosszantartó csapadékos, viharos széllel járó időjárás miatt nem csak egy-két madár, hanem egész fészekaljak kerültek be hozzánk. Az elárvult fiókákat megpróbáljuk felnevelni, és ha elérték a kifejtett kort, akkor visszaengedjük őket a természetbe.

A felneveléstől a szabadon engedésig mennyi idő telik el?

Ez az idő madaranként változó, az énekesmadarak gyorsabban fejlődnek, mint a ragadózómadarak. Egy csupaszon érkezett énekesmadár fiókát 3-4 hét gondozás után tudunk szabadon engedni, a már kitollasodva érkezettek pedig 1-2 hetet töltenek a mentőközpontban. Ezzel szemben a ragadozómadár fiókáknál akár két hónap is szükséges ahhoz, hogy önállóan meg tudjanak élni a természetben.

Mennyire szokják meg az emberi közelséget, titeket gondozókat?

A szabadon engedhető madaraknál az a célunk, hogy ne szokjanak meg minket, ezért próbálunk velük minél kevesebb kontaktust teremteni. Persze ezt egy fiókaként bekerült madárnál nehéz elkerülni, így őket, miután elérték a felnőtt kort, különböző módszerekkel vissza kell vadítani. Maradandóan sérült madaraink közül néhányat kézhez szoktatunk, lehetőséget biztosítva látogatóinknak, hogy testközelből is megismerkedhessenek velük. Náluk viszont fontos, hogy minél jobban megszokják az emberek jelenlétét.

Most milyen madarak vannak nálatok a röpdében?

Jelenleg körülbelül 140 madarat gondozunk a telepen, a legtöbb közülük maradandó sérülést szenvedett, önállóan nem tudna megélni a természetben. Számukra zárt röpdéinkben további életlehetőséget biztosítunk. A fehér gólyáink és a vörös vércséink évről évre párba állnak és egészséges fiókákat nevelnek, melyeket természetesen szabadon engedünk, miután felnevelkedtek.

Kik a legrégebbi vendégeitek?

Az igazi veteránunk egy uhu, aki már a kezdetektől fogva, 1994 óta itt él mentőközpontunkban. De Nonó a pusztai sas sem mai „csirke”, ő körülbelül húsz éve lakik nálunk.

Hogyan zajlik a szabadon engedés? Követitek az elengedett madarak sorsát?

Ha egy madár teljesen felépült és készen áll az önálló életre, keresünk számára egy megfelelő helyszínt az elengedésre, lehetőség szerint az adott faj által preferált élőhelyet. Elengedés előtt minden madarunkat egyedi jelölő gyűrűvel látunk el, ennek köszönhetően több helyről is kaptunk már visszajelzést elengedett madarainkról. Egyes fajok az alumínium gyűrű mellé színes gyűrűt is kapnak, melyet a madár megfogása nélkül, távcső segítségével is le lehet olvasni.

A leggyakoribb sérülés az áramütés, ez esetben menthetőek még a madarak?

Ha az elektromos vezetékek tartóoszlopaira leszálló madarak zárják az áramkört, legtöbbször elpusztulnak vagy maradandó sérülést szenvednek. Az áramütés miatt bekerült madaraink többsége nem engedhető már szabadon.

Az autóval való ütközés a kisebb vagy nagyobb madarakat érinti inkább?

Mindkettőt, de leginkább ragadozómadarak érkeznek hozzánk ilyen jellegű sérülésekkel. Az egerészölyvek és a bagolyfélék gyakran vadásznak rágcsálókra az utak mentén. Egyre jobban feldarabolódnak az autóutakkal az állatok élőhelyei, ezért próbáljunk meg körültekintőbben vezetni.

Az előző eseteket nehéz kikerülni, de építkezés, lakásfelújítás során tudunk tenni valamit a már ott fészkelő madarakért?

Építkezés, lakásfelújítás során figyeljünk oda a már ott fészkelő madarakra. Ne verjük le a fecskefészkeket! Várjuk meg, amíg a fiókák kirepülnek, és a munkálatokat addig halasszuk el. Ha muszáj eltávolítani a fészket, akkor mindenképp vegyük fel a kapcsolatot egy természetvédelmi szakemberrel, majd lehetőség szerint helyezzünk a régi fészek helyére műfészket. A lepotyogó ürülék ellen használhatunk fecskepelenkát, mely egy egyszerű műanyag vagy fa lap, melyet a fészek alá kell felszerelni.

Ezen kívül mit tehetünk még tollas barátainkért?

Sajnos egyre kevesebb az idősebb odúképződésre, odúkészítésre alkalmas fa, ezért mesterséges madárodúk kihelyezésével segíthetünk odúköltő madarainkon. A madarak igényeihez és testméretéhez alkalmazkodva különböző típusú odúk kaphatóak, de ezeket akár el is készíthetjük házilag. Ősszel ezeket ki kell tisztítani, hogy tavasszal újra költhessenek majd bennük. Fontos az is, hogy a fakivágásokat és cserjeirtásokat ne a tavaszi és a nyári időszakban végezzük, ugyanis ilyenkor rengeteg madár számára nyújtanak fészkelőhelyet.

Nemrég előfordult velem, hogy egy fecske repült be a házba és nekirepült az ablaknak. Szerencsére rövid időn belül magához tért és elrepült. Ha nem így lett volna, mit kellett volna tennem?

Ilyenkor az a legjobb, ha betesszük a madarat egy zárt papírdobozba egy-két órára pihenni, majd megpróbáljuk elengedni. Ha nem megy el, értesítsük a helyileg illetékes mentőközpontot, Vas megyében minket. Nagy segítség, ha elhozzák a madarakat Kőszegre, de ha ez nem megoldható, akkor megpróbálunk elmenni érte.

Tavasszal rengeteg fiókát látni a földön. Ők mind fészekből pottyantak ki?

A költési időszak áprilistól augusztus végéig tart, ilyenkor rengeteg bejelentés érkezik hozzánk megmentendő madárfiókákról. Ám tudnunk kell, hogy nem mindegyik madárfióka árva. Vannak olyan madarak (pl.: énekes rigó, fekete rigó, házi rozsdafarkú), amelyek fiókája már a teljes röpképesség elérése előtt elhagyja a fészket. Ilyenkor az aljnövényzetben, bokrok alatt rejtőzködnek, a szülők pedig hanggal tartják velük a kapcsolatot és továbbra is etetik őket. Az erdei fülesbagoly fiókák is idő előtt elhagyják a fészket, és a fák, bokrok ágain üldögélve hívják szüleiket. Idén már 8 erdei fülesbagoly fióka érkezett hozzánk, melyek egy kivételével tévesen lettek „megmentve”.

Ha a földön talált fióka már kitollasodott és élénken menekül (akár valamennyire tud repülni is), nem szabad összeszedni, kiszakítani a természetből. Ha veszélyes helyen találunk egy fészekhagyó fiókát, akkor tegyük egy biztonságos helyre, például egy közeli bokor alá, vagy a baglyok esetében egy fa ágára. Csakis akkor kell összeszedni a madárfiókát, ha csupasz, magatehetetlen, bágyadt vagy látható sérülés van rajta. Ilyenkor zárt papírdobozba kell tenni, majd értesíteni a kőszegi mentőközpontunkat. Ha valaki tanácstalan, nem tudja, mit tegyen szívesen adunk szakmai segítséget is telefonon.