Magyar Levente Vas megye lehetőségeiről és a kormány előtt álló feladatokról is beszélt

– Az elmúlt évben többször az autóipar megtorpanásáról szóltak a nemzetközi hírek. Vas megyében is több ilyen cég működik, jelentős munkaerőt foglalkoztatva. Mit gondol, az elektromos autók irányába történő elmozdulás megmentheti-e az ágazat vasi szereplőit?

– A járműgyártás és kapcsolódó ágazatai fontos részei a magyar nemzetgazdaságnak és exportnak is. Több mint 700 nagyvállalat tevékenykedik ebben a szektorban, mintegy százezer munkavállalóval. De így van ez a legtöbb közép-európai országban: az autógyártás napjainkban meghatározó minden fejlett gazdaságban. Ehhez képest, hogy egy ennyire globálisan jelentős, meghatározó iparágról beszélünk, nagyon komoly bizonytalanságok jellemzik az autógyártás jövőjét. Ennek okai között megemlíthetjük a klímaváltozást, a fosszilis energiák kimerülését. Egyetlen módon kezelhetjük ezt a problémát, hogy megpróbálunk a legrugalmasabban alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. A magyar kormány igyekszik bevonzani azokat a beruházásokat, amelyek az iparágban végbemenő változásokat fémjelzik, és amelyek a jövő irányába mutatnak. Az ezekre a kihívásokra adott válaszként például hazánk jelentős akkumulátorgyártóvá válik az utóbbi években. Igyekszünk odafigyelni azokra a kisebb vállalatokra is, amelyek kapcsolódnak a jelenlegi autógyártási struktúrához.

Szentgotthárdnak is szüksége volt az átállásra. Volt egy számszerű visszaesés, de a gyár van olyan erős, hogy visszakapaszkodjon arra a szintre, ahol korábban volt.

– A magyar kormány támogatásával hamarosan új üzemet épít Szombathelyen a német Schaeffler-cégcsoport. Az új gyárban magasan kvalifikált munkaerőre lesz szükség. Ez jelentheti-e azt, hogy Szombathely és a régió kitörhet az „összeszerelőműhely-skatulyából”? Ennek milyen hatása lesz a bérekre?

– Ma már minden gazdaságpolitikai döntést annak szellemében hoz a kormány, hogy miként lehet a magyar gazdaságot oly módon fejleszteni, hogy a hozzáadott érték és a tudásintenzív ágazatok szerepe, és ezzel a bérek is növekedjenek.

Országosan Vas megye nem áll rosszul, több mint tíz százalékos évi reálbérnövekmény nem gondolom, hogy panaszra adna okot, ami persze nem vigasz azoknak, akik úgy érzik, hogy a munkájukért nem eleget kapnak. Nem sorolnám Vas megyét azon térségek közé, amelyek az elmúlt időszakban nem tudtak profitálni a gazdasági lehetőségekből, de azon kell dolgozni, hogy még több olyan beruházás érkezzen ide, ami a hozzáadott értéktöbbletet meg tudja jeleníteni, és amely még magasabb bérekhez vezet. A kormány minden segítséget meg fog adni az ilyen irányú fejlesztésekhez, méghozzá nemcsak a nagyvárosokban, hanem vidéken is.

Bennünket bárki megkereshet, aki olyan fejlesztésekben gondolkodik, aminek a paraméterei beleillenek a kormány beruházás-támogatási politikájába. A feltételek közül kivettük a munkavállalók kötelező számára vonatkozó kritériumot, nem kell a fejlesztéssel új munkahelyet létrehozni. Hiszen ma, elsősorban Nyugat-Magyarországon már nem a munkanélküliség a probléma, hanem a munkaerő-hiány az egyre nagyobb gátja a fejlődésnek. Tehát azokat a változásokat kell elősegítenünk, amelyek révén adott létszámú munkaerő nagyobb teljesítményt tud leadni a modernizáció révén.

– Régiónk fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy Bécs és Szombathely között kétszer kétsávos úton közlekedhessünk. A 87-es út további fejlesztése éppen ezért kulcsfontosságú. Milyen ütemezésben várható ennek megvalósítása?

– A 87-es út ügyében akkor tudunk előrelépni, ha az osztrákok is akarják. Márpedig az osztrák partnereinkkel egyelőre nem sikerült megállapodni abban, hogy milyen paraméterekkel és pontosan hol valósuljon meg ez a fejlesztés. Most tartományi választások lesznek Burgenlandban, várjuk meg annak az eredményét. Ha ki fog derülni, hogy ki kap bizalmat a burgenlandi választóktól, akkor le fogunk ülni, és ezt a kérdést előrevesszük. Azt tudom ígérni az érintett lakosságnak, hogy Magyarországon nem fog múlni: dolgozni fogunk azon, hogy ez a fejlesztés középtávon meg tudjon valósulni. (Tegnap a közbeszerzési értesítőben megjelent a 87-es út tervezésére vonatkozó pályázati kiírás – a szerk.)

– Szlovéniával is több közös projektünk van. Hogy látja, vannak-e még kiaknázatlan lehetőségek a két ország kapcsolatában?

– Itt is hadd emeljem ki az infrastruktúra-fejlesztést, hiszen pár évvel ezelőtt még nem voltak elégségesek a két országot összekötő kapcsolatok, sem mennyiségileg, sem minőségileg. Most pár hete átadtuk az M70-es autóutat, ami újabb fontos kapocs Muravidék és Magyarország között, de átadtunk néhány új kis léptékű, határt keresztező utat a Vas megyei határszakaszon is Szlovénia irányába. Tárgyalunk a szlovénekkel vas­út­fejlesztésről, és ne felejtsük el, hogy e megye területén valósult meg a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb vasúti fejlesztés, amikor Őrihodostól átvezettük a vasútvonalat, illetve villamosítottuk azt. A turizmus az, amiben kitörési pontot látok, lévén hogy szlovén kisebbség él itt és jelentős számú magyar a Muravidéken. Keressük azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a turizmus mentén tudják ezt a két, kisebbségek által lakott részt fejleszteni. A lendvai beruházásoknál nagyon is jelen van a magyar tőke, szeretnénk, ha ez fordítva is így lenne. Nem mindig van meg ehhez a kellő nyitottság a túloldalon, de mi dolgozunk azon, hogy közös eredményeket tudjunk felmutatni.