A vépiek kirándultak: hét év, hét irány

A komárnói városi séta után Szent Antal kastélya, majd a híres bánya- és egyetemi város, Selmecbánya következett. A Magas-Tátra tövébe, Poprádra este érkezett meg szálláshelyére a csapat.

Másnap frissen indultak Lőcsére, ahol élőben csodálhatták meg a Fekete város sorozatból jól ismert városháza épületét és a többi nevezetességet. Késmárk következett, a Thököly család birodalma. A vár után a Thököly-mauzóleumban az erdélyi himnusszal emlékezett a csoport a kuruc vezérre. Innen szabadtéri program következett, tutajozás a Dunajecen. A lengyel és szlovák hegyek favágó, tutajos nemzetsége, a hegyi gorálok vezette másfél órás, kanyargós vízi túra gyönyörű tájakon vezetett végig. Miután mindenki szerencsésen partot ért, a fogadóban Gondek Janko, a Nemzetközi Gorál Szövetség alelnöke tiszteletbeli gorállá avatta Kovács Pétert.

Másnap Árva várával kezdtek: a magas szirten álló gyönyörű várban 700 lépcső és rengeteg szépség között néhány Erdődy-portré is várta a vépi csapatot, hiszen több Erdődy is gazdája volt a várnak. Innen a szlovák Hollóházára, Vlkolinecbe indult az út, a napi túra a Csorba-tó partján tett sétával zárult.

A túra negyedik napján először Szepes vára következett. Délidőben Eperjes főterét sétálták körbe a vépiek, onnan Kassára vezetett az útjuk: a főtér után a Rodostó-ház következett. Magyaroknak kihagyhatatlan az altemplom Rákóczi-kriptája, ahol a nagy szabadságharcos hamvai nyugszanak. Itt helyezték el a Vépi Vénusz, Csáky Krisztina és férje, a szabadságharcos Bercsényi Miklós hamvait is. Este séta zárta le a napot a Márai-házhoz és Márai Sándor szobrához.

Másnap, a határt átlépve először Göncön a Biblia-kiállítás, majd a gönci hordó következett a Huszita-házban. Onnan Vizsolyba, az első

teljes magyar nyelvű biblia nyomtatásának helyszínére vitt az út. A közös kirándulást ezúttal Boldogkő romvára ­zárta.