Láttunk mi már karón nyulat: ijesztő volt

Ijesztő ágról lógó nyulak

Hátborzongató tartalmú bejegyzés jelent meg és terjedt futótűzként pénteken a közösségi oldalon: a hármashatárhoz közeli túrája élményét osztotta meg ismerőseivel Csabay Kata. Egy, a lakott résztől néhány száz méterre található, kieső szőlősben hófehér házinyúltetemeket talált karókra felakasztva. Fotókkal is dokumentálta a látottakat: üres flakonokkal, rongyokkal, botokkal körbekerített lugasok látszanak, a háromból kettőnek a közepén égbe nyúló vastagabb ággal – azokról lógnak a fej, mellső láb és farok nélküli nyulak.

Több százan megosztották a bejegyzését, a hozzászólók értetlenül álltak az eset előtt, mindenki felhördült, akcióba léptek az állatvédők. A hétvégén a történet nyomába eredtünk.

Különös szokás

A felsőjánoshegyi részen, nem messze az osztrák-magyar-szlovén közös határtól egy idő után elfogynak a házak és elfogy az út is az autóknak. Csabay Katával, aki vállalta, hogy elkísér minket a területhez, onnan gyalog megyünk a bokáig érő sárban, hóban. Megtaláljuk a telket, rajta dróthálóval gondosan körbekerített gyümölcsfákat, bokrokat, kutat, omladozó kisházat és ott vannak a lugasok is: több száz zsinórra fűzött üres műanyag flakontól, rongyoktól „védve”, azok riasztják el a madarakat. A nyulakat sem távolította el senki, dermedt maradványaikat félig belepte a hó. Hogy ki a terület tulajdonosa, arról már az autókhoz visszatérve érdeklődünk. Szerencsénk van, többszörösen is: jó negyedórás kérdezősködés után megtudjuk a család nevét és a közelben lévő házuk ajtaján kopogtatunk, igaz senkit sem találunk otthon. Szembenéz velünk viszont egy újabb „lefejezett”, mellső láb nélküli házinyúl a ház előtti farakás mellett. Kata telefonál, egy ismerősétől megtudja, a ház gazdája nyulakat tarthat, és azt is: él még az az ősi szokás, hogy miután levágják és feldolgozzák az állatokat, a megmaradt bundát kitömik avarral, szénával és felfüggesztik a gyümölcsösbe, lugasokhoz, tyúkólak fölé, hogy távol tartsa a vadat, a ragadozó madarakat, a varjakat.

A szőlőben látott, legalább háromméteres karókról lógó állatoknál nem tudtuk ellenőrizni, ennél megtesszük: tényleg széna, avar van a belsejében.

Nem történt állatkínzás

Az internet is segít: a múltban gyökerező bajelhárító, madarak, állatok elriasztására szolgáló módszerről a néprajzkutatók is írnak. Az Eger környéki szőlőkben néhol lehetett látni kitömött rókát, vadmacskát és vadnyulat fára vagy hosszú karó tetejére kikötve, madárijesztő gyanánt.

Kata, aki maga is állatvédő és a Szentgotthárd és Vendvidék Önkéntes Környezettisztító csoportjának szervezője, úgy összegez: megnyugodott, hogy nem történt állatkínzás. Nem tilos a háztájiban tartott nyulak feldolgozása és a nyúlbunda szabad felhasználása sem. Kéri, hogy közöljük: ugyan megdöbbent a látványtól, de nem kezdeményezett tömeghisztériát a Face-bookon állatkínzás felkiáltással, csupán megosztotta a fotókat. Maga sem hitte, hogy ilyen nagy port kavar a posztja, hogy ennyien megbotránkoznak a megcsonkított nyulakat látva. Nem szeretné, ha rossz fényben tűnne fel egy tisztességes, jóravaló család, akiknek furcsák a szokásai és akik amúgy egy szerinte borzalmas hagyományt visznek tovább.