Soha nem látott fotók 1956-ról Szentgotthárdon

A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyboldogasszony templomban, ahonnan az ünneplők a hősi emlékműhöz vonultak. Závecz Roland szép szavalata után Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész idézte fel személyes emlékeit az 56-os eseményekről, melyeket a főváros szívében tizennégy éves gyermekként élt meg. Végezetül így összegezte, mi is történt abban az októberben: elhittük, hogy győzni tudunk, mertünk bátrak lenni, az események nyomán megrendült a szovjet birodalom és megkezdődött az 1990-ig tartó agónia.

Az előadó a továbbiakban a Színház aulájában az ott kiállított egykori újságokról, szórólapokról, falragaszokról beszélt, melyeket gyermekként gyűjtött-vásárolt össze a szabadság mámorában úszó, majd a véres megtorlás napjait megélő Budapest utcáin. A kiadványokat nézve meglepő, hogy milyen sok és sokféle sajtóorgánum számolt be az októberi eseményekről, a Petőfi Népétől a Die Presse képes tudósításáig, a Magyar Rendőrtől az Irodalmi Újságon át az Esti Budapestig. Jónéhány lap az első évfolyamának első számait – és valószínűleg az utolsókat is – publikálta akkor, mint a Magyar Világ vagy az Igazság. Ami itt van, az tény – hangsúlyozta rendhagyó tárlatvezetőjében a gyűjtő, hozzátéve, hogy meg kell ismernünk a múltat. 56 őszének Budapestjét valóban szíven ütő eredetiséggel idézik fel a „tartsatok ki”, a „követeljük az ÁVH felelősségre vonását”, a „sztrájk a végső győzelemig” feliratú megsárgult szórólapok, a szovjet városparancsnokság parancsa vagy Kádár egymásnak ellentmondó nyilatkozatai a korabeli sajtóban. A képeken pedig felborult teherautó, ruszkik haza felirat a falra mázolva, kibombázott lakóház, hullák és törmelékhegyek az utcán. Olyan fotók, amiket máshol nem láthatunk. Egy Máté Károly nevű fotográfus készítette őket, Szigethy Gáborhoz az unokájától jutottak el az értékes negatívok.