vándorkiállítás

2019.10.14. 07:00

Tájépítészet a vasi biennáléról Szentgotthárdon

A 2018. évi Vasi Építészeti Biennálé vándorkiállítás a Szentgotthárdi Színház aulájában látható, bemutatva a vasi építészek, belsőépítészek és tájépítészek alkotásait.

Civil/Horváth R. László

Az építészeti biennálé a szentgotthárdi színház aulájában

Fotó: VN/HRL

Kiss Gábor, Szentgotthárd fő­építésze a megnyitón kö­szöntő­beszédében elmondta: az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át az építészet világnapjává, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.

Miközben folyamatosan változik a világ, az építészek – néha megkötözve a bürokrácia fogságában – sokszor erőiket meghaladó munkával próbálnak tenni az épített környezetért. A tárlatot a Vas Megyei Építész Kamara vándorkiállításként juttatja el évek óta minél több településre, hogy a tablókon szereplő alkotásokkal közelebb hozzák a szerethető és fenntartható építészetet a megyében lakókhoz. A kiállítás bemutatja mindazt a munkát, amely generációkon átívelve formálja napjaink életterét. A tablók között – aktualitása miatt – helyet kapott egy másik kiállítási anyagból a Rába-vidéki szlovén települések arculati kézikönyveit bemutató projekt.

Az építészeti biennálé a szentgotthárdi színház aulájában
Fotó: VN/HRL

Kérdésünkre válaszolva Kiss Gábor főépítész elmondta: minden könyvnek fontos része a szemléletformálás mellett az épített örökség, valamint a táj meghatározó természeti értékeinek megismertetése. A szlovén Rába-vidék még őrzi az egyedülálló szórványtelepülés-karaktert. A domboldalakon megbújó porták, a tájra kimondottan jellemző mesterséges táji elemek sokasága teszi valóságos gyöngyszemmé a falvakat. A szellősen elhelyezkedő házak közötti területeken kaszáló-gyümölcsösök lazítják a táj képét. A házakhoz, gazdasági épületekhez szőlőlugas tapad.

– A szlovén Rába-vidék tekintetében kiemelendő, hogy míg Magyarország más tájain teljesen helytállók azok a típusú törekvések, hogy az utcákat és a házakat szabályos rendbe sorolva, egységes utcaképek alakításával érjük el a harmonikus településképet, addig környékünkön a máshol bevált klisék nem használhatók – mondta Kiss Gábor, aki hozzátette: – Ahol már az utcaszerű sűrűsödés végbement, ott is törekedni kell annak oldására. Történelmileg voltak ugyan sűrűbben lakott településrészek, az épületek elhelyezkedését tekintve azonban nem a két vég közt kihúzott vonalhoz, hanem a tájhoz való igazodás volt a fontosabb szempont. Ennek az elvnek a megőrzése volt alapvető fel­adatunk.

Civil/Horváth R. László

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában