2019.07.14. 14:00
Valóságos unikumként tekinthetünk Kondorfa Szent Lukács-templomára
Ha a történelmi Magyarországon a négy evangélista tiszteletére szentelt templomokat keressük, akkor nem kis meglepetésünkre még százat sem találunk, ami a több mint hatezer templom esetében elenyészőnek mondható.
Az egyházi épületet először Kazó főesperes említette 1698-ban kelt összeírásában
Fotó: Szendi Péter
Az újszövetségi Szentírás szerzőinek ilyen fokú mellőzöttségét az egyháztörténet János névünnepénél (december 27.) a karácsony, Márk esetében (április 25.) a Szent György-, Máténál (szeptember 21.) a Szent Mihály-ünnep kiemelt fontosságával magyarázza, mondván: „E jeles egyházi ünnepnapok közelségében templombúcsú elsikkadt volna.”
Ez az okfejtés Szent Lukács patrocíniumként való mellőzöttségére nem indoklás, mivel az evangélista névünnepét az egyház évente október 18-án, minden kiemelt ünneptől távoli időpontban üli meg.
A pápai kúria tizedszedői által a 14. században készített magyarországi templomjegyzékekben egyetlen Szent Lukács tiszteletére szentelt templom sem található. Ennek ismeretében valóságos unikumként tekinthetünk az őrségi Kondorfa község Szent Lukács-templomára, amelynek első említését Kazó főesperes 1698-ban kelt összeírásában ekként olvashatjuk:
„A Szentgotthárdi uradalom kegyurasága alatt álló Kardonfa (sic!) község temploma a falu keleti végén Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelve áll. Régi katolikusok építették, de most teljesen elhagyatva romjaiba temetkezik.”
A leírás képet ad arról, hogy milyen állapotban is lehetett Vas megye a török kiűzését követő évtizedekben.
Fotó: Szendi Péter
A plébánia krónikája szerint a kondorfai templomot csak a 19. század ötvenes éveiben építették újjá. A középkori templomberendezésből mindössze a szenteltvíztartó maradt meg hírmondónak. Ezt napjainkban a nyugati kapun belépve, közvetlenül a bejáratnál lévő kórustartó oszlopba befalazva láthatjuk. A főoltár Szentháromságot és Szent Lukács evangélistát ábrázoló képein a grazi Kollmann Ignác templomfestő szignóját fedezhetjük fel.
A szentély freskói a templom 1988-ban való restaurálásakor készültek. A falakon Závori Zoltán festőművész Krisztus élettörténetét jelenítette meg. Bálint Sándor egyháztörténész megfigyelése szerint „a ritkaságszámba menő Szent Lukács templomtitulus hazánkban a barokk időkben jelenik meg, és erre a templomépítő kegyúr keresztneve miatt eshetett a választás”.
Kondorfán ezt a templompatrónust sajnos még nem ismerjük. Személyének, nevének felderítése a település helytörténetének kutatói számára lehet igazán szép feladat a jövőben.
