Recesszió-rekordok Európában: idén mélypont, aztán lassú javulás?

Magyarországon az első három hónapban a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,3 százalékkal maradt el a tavaly utolsó negyedévitől. Az MTI által megkérdezett elemzők szerint ez nagyjából megfelel a várakozásoknak. Az elemzők az év egészére 5-5,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak.
 
Az euróövezeti országok hazai összterméke átlagosan 2,5 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző negyedhez képest, és 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként.  

Német gyengélkedés

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságából, Németországból az ország 1990-es újraegyesítése óta regisztrált legnagyobb ütemű gazdasági visszaesést jelentették pénteken. A hazai össztermék (GDP) az első negyedévben 3,8 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedhez képest, miközben az elemzők 3,2 százalékos visszaesést vártak. A GDP az első negyedévben 6,9 százalékkal kisebb volt naptári, azaz munkanap-kiigazítással, mint egy évvel azelőtt. A francia hazai össztermék (GDP) az első negyedévben az elemzői várakozásoknak megfelelően 1,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedhez képest - közölték a francia statisztikai hivatalban pénteken. Olaszországban sem jobb a helyzet: a gazdaság teljesítménye az év első negyedében 2,4 százalékkal maradt el a megelőző negyedévi teljesítménytől és 5,9 százalékkal állt az egy évvel korábbi szint alatt.  

Közép-Kelet-Európa: súlyos mélyrepülés

A közép-kelet-európai régióból ugyancsak gazdasági visszaesést jelentett Csehország, Szlovákia és Románia. Csehország hazai összterméke (GDP) az első negyedévben rekord ütemű romlással, 3,4 százalékkal elmaradt a tavalyi első negyedévitől. Kilenc év után először csökkent a szlovák GDP éves összehasonlításban: az idei első negyedévben 5,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől, miközben az elemzők csak 2,4 százalékos visszaesésre számítottak. Szlovákia éves visszaesésével a leggyorsabban romló európai gazdaságok közé került, csak Románia (-6,4 százalék), Németország (-6,9 százalék), Észtország (-15,6 százalék), Lettország (-18,6 százalék) és Litvánia (-10,9 százalék) produkált nagyobb visszaesést az egy évvel korábbihoz képest. Negyedévről negyedévre viszont egyenesen negatív Európa-bajnok lett, holtversenyben Lettországgal: a tavalyi utolsó negyedhez képest Szlovákiában és Lettországban egyforma, 11,2 százalékos ütemben zuhant a GDP, az EU statisztikai hivatalának számítása szerint. 
 
Az orosz gazdaság is zsugorodott az első negyedévben: a tavalyi negyedik negyedhez képest 23,2 százalékkal csökkent az ország GDP-je. 

EBRD: idén mélypont, aztán kilábalás

Pénteken Londonban elkezdődött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlése. Thomas Mirow, az EBRD elnöke szerint az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik. A bank főközgazdásza, Erik Berglöf a közgyűlésen úgy vélekedett: a Kelet-Európát sújtó válság nem fog hamar elmúlni, de már vannak bátorító jelek. Az EBRD vezető tisztviselője "nagyon bátorítónak" nevezte, hogy a mostani válság során nem mutatkozott a feltörekvő piaci krízisek egyetlen olyan hagyományos velejárója sem, mint például a bankrendszerek és a valutaárfolyamok egyidejű összeomlása. A közgyűlésen elhangzott, hogy a tavalyi azonos időszakhoz képest az idén eddig több mint 50 százalékkal növelte a súlyos recesszióval küszködő kelet-európai gazdaságok finanszírozását az EBRD, amely az év eleje óta kétmilliárd eurónál is több támogatást hagyott jóvá a térségnek.

IMF: már túljutottunk a nehezén?

Mirow-hoz hasonlóan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke, Dominique Strauss-Kahn is úgy vélekedett: valószínűleg túl van már a mélyponton a válság, de nehéz biztos előrejelzést adni - jelentette ki pénteken Bécsben egy sajtótájékoztatón. Sok múlik azon, hogyan sikerül helyreállítani az egyensúlyt a bankszektorban - mondta Dominique Strauss-Kahn. Az IMF vezetője a világpiaci konjunktúra beindulását 2010 első felére várja, azzal együtt, hogy a fordulat jelei már 2009 utolsó hónapjaiban érezhetők lesznek. Az IMF vezetője megerősítette, hogy a költségvetési hiány felülvizsgálatáról is tárgyal a magyar kormánnyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó küldöttsége.  A Világgazdaság című napilap szerdai számában a delegáció környezetéből származó értesülésre hivatkozva azt írta: az IMF-fel folytatott megbeszélések eredményeként a jelenlegi 2,9 százalékról 3,9 százalékosra emelkedhet a 2009-re tervezett államháztartási deficit, a GDP csökkenésének mértéke hat százalék felett lehet. "Ilyen nagyságrendű" módosítás került szóba - mondta Strauss-Kahn pénteken az MTI kérdésére.
 
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány jövőre megvizsgálhatja az IMF hitelprogram kiterjesztését, amennyiben továbbra is kedvezőtlenek lesznek a piaci feltételek. A válságban továbbra is fontos cél a munkahelyek megőrzése: erről tanúskodik, hogy a kormány húszmilliárd forint keretösszeggel mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, tízmilliárdos kerettel pedig nagyvállalkozásoknak szóló munkahelymegtartó pályázatot ír ki a - ezt jelentette be Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénteken.