Külföld

2010.11.11. 14:03

Döntési helyzetek: magyarul is megjelent George W. Bush memoárja

Angolul és magyarul egy napon jelent meg George W. Bush volt amerikai elnök Döntési helyzetek (Decision Points) című memoárkötete, mely a tengerentúlon már az első nap nagy sikert aratott, több mint 220 ezer példányban kelt el.

MTI

Greskovits Endre, az Ulpius-ház kiadónál magyarul megjelent kötet szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy szeptember elején kapták meg a kéziratot, így az idő rövidsége miatt hat fordítóval kellett dolgozniuk.
   
"Szépirodalmi műnél sohasem tettük volna ezt, de itt elfogadható megoldásnak tűnt. A fordítók fejezetenként dolgoztak az anyagon, majd amennyire lehet, összefésültem a szöveget" - mondta.
   
Greskovits Endre elmondása szerint nem érezték szükségesnek, hogy magyarázatokkal toldják meg az 580 oldalas visszaemlékezést a magyar olvasók könnyebb tájékozódása érdekében . "Nem annyira bonyolult a szöveg és a korszak főbb történései nagyrészt itthon is ismertek. Ráadásul az amerikai politika manapság annyira uralja a világot, hogy aki általában érdeklődik a politika iránt, az tisztában van az alapvető fogalmak jelentésével vagy például a választási rendszer működésével" - magyarázta a szerkesztő.
   
Az Egyesült Államokban már keddi megjelenése napján nagy sikert aratott a szerzője által is aktívan népszerűsített kötet: az első napon - az előrendelésekkel együtt - több mint 220 ezer példányban kelt el, melyek közül 50 ezer volt az e-könyv. A Bush-memoárt első körben 1,5 millió példányban nyomták ki az Egyesült Államokban.
   
A kiadó Random House közlése szerint a volt republikánus elnök visszaemlékezése több éves első napi eladási rekordnak számít nem szépirodalmi (non-fiction) kategóriában, ennél többet - mintegy 400 ezer példányt - csak Bush demokrata párti elődje, Bill Clinton My Life című 2004-es memoárjából vásároltak a megjelenés napján.

OLDALTÖRÉS: Schröder szóvivője cáfolja Bush állításait az Irak elleni invázióról

 

 

 


Schröder szóvivője cáfolja Bush állításait az Irak elleni invázióról

A Schröder-kormány egykori szóvivője szerint George W. Bush történelemhamisítást követ el, amikor szószegéssel vádolja a volt kancellárt az Irak elleni invázióhoz kilátásba helyezett német támogatást illetően.

Béla Anda erről a Deutschlandfunk rádiónak adott csütörtöki interjúban beszélt. Gerhard Schröder korábbi szóvivője két magas rangú német diplomatára hivatkozott, akik jelen voltak az amerikai elnök és a német kancellár által a Fehér Házban folytatott eszmecserén. Mint mondta, Dieter Kastrup, a kancellári hivatal külpolitikai osztályának vezetője, és Wolfgang Ischinger, az NSZK washingtoni nagykövete utólag egybehangzóan állította: a kancellár szavait senki sem értelmezhette úgy, hogy Berlin "biankó csekket állított ki" a Szaddam Husszein rezsimje elleni katonai fellépéshez.

A rádiós szerkesztő megjegyzésére, miszerint ezek a szavak még nem jelentik azt, hogy Schröder vehemensen elutasított volna mindennemű támogatást, az egykori szóvivő hozzátette: erről nincs is szó. "Schröder világosan megmondta, s ezt később, az iraki háború kitörésekor is megismételte, hogy Németország - amennyiben Irak csakugyan az al-Kaida harcosok menedékhelyének és védőbástyájának bizonyulna - megbízhatóan az Egyesült Államok oldalán fog állni." Akkor már megvolt a vonatkozó ENSZ-határozat, s abban Németország szilárdan hitet tett szövetségesi kötelezettségei mellett - hangsúlyozta Anda. - "Vagyis világos volt: teljesítjük szövetségesi kötelességünket, ha az állítólagos terroristák csakugyan Irakban tartózkodnak. Csakhogy ez később, ugyanúgy, mint az az állítás, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, léggömbnek bizonyult."
   
Arra a szerkesztői közbevetésre, hogy a német kormány talán mégsem utasította el kezdettől fogva annyira kategorikusan az invázióban való részvételt, mint az érintettek utólag terjesztik, Schröder egykori szóvivője leszögezte: erről szó sincs. "Németország kezdettől fogva azt mondta, hogy teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ebben nem látok semmiféle kétértelműséget, mint ahogyan ezt utólag állítják. Világos volt, hogy mi nem támogatunk semmilyen katonai kalandot... Schröder egészen egyértelműen beszélt, és egyáltalán nem használt olyan megfogalmazásokat, amelyeket Bush az emlékirataiban idéz az alábbiak szerint: ha most ön ezt gyorsan és határozottan elintézi, akkor én önnel vagyok. Ez bizonyosan nem Schröder nyelvezete" - szögezte le Anda, hozzátéve: a volt amerikai elnök meghamisítja a történelmet.

OLDALTÖRÉS: George W. Bush állítása szerint ellenezte Irak megtámadását

George W. Bush állítása szerint ellenezte Irak megtámadását

George W. Bush állítása szerint ellenezte Irak megtámadását

George W. Bush állítása szerint ellenezte Irak megtámadását

George W. Bush korábbi amerikai elnök azt állította az NBC televízió egyik műsorának hétfő esti vendégeként, hogy ő egy "ellenzéki" volt saját kormányában, annak idején kezdetben ellenezte, hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot, míg végül csatlakozott azokhoz, akik erőt akartak alkalmazni Szaddám Huszein ellen.

Bush abból az alkalomból vendégeskedik különböző tévék műsoraiban, ad rádió- és lapinterjúkat, hogy kedden jelenik meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete.
   
"Én még esélyt akartam adni a diplomáciának" - mondta. Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, hogy ennek nincs jelentősége. Mint elnök "én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne"  - mondta.
   
A média által készített szemelvény szerint Bush kijelenti könyvében: "Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban", pedig ilyenek létével indokoltuk a háborút.
   
Mindazonáltal a volt elnök nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. "Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Huszein nélkül" - mondta.

OLDALTÖRÉS: Az Amnesty International George Bush bíróság elé állítását követeli a waterboarding miatt

 

 

 

 Az Amnesty International George Bush bíróság elé állítását követeli a waterboarding miatt

George W. Bush előző amerikai elnök bíróság elé állítását követeli a terrorizmussal gyanúsított személyek kihallgatása során alkalmazott "vízbefojtásos" (waterboarding)   vallatási módszer alkalmazása miatt az Amnesty International (AI) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet.

Mint a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap az AI szerdai közleménényére hivatkozva jelentette, Barack Obama amerikai elnök kormányának kötelessége büntetőjogi lépéseket tenni Bush ellen, miután a volt amerikai elnök kedden megjelent emlékirataiban elismerte ennek a hevesen bírált vallatási módszernek az alkalmazását hivatali időszaka során.
   
"A nemzetközi jog alapján mindenkit, aki kínzásban vétkes, bíróság elé kell állítani, és ez alól nem kivétel George W. Bush volt elnök sem" - írta Claudio Cordone, az AI vezérigazgatója a közleményben.
   
Az emberi jogi szervezet azt is követeli, hogy állítsanak fel egy különbizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy kivizsgálja a Bush elnöksége időszakában, 2001 és 2009 között az emberi jogok megsértését, melyeket a terrorellenes háború ürügyén követtek el.
   
Egy másik emberi jogi szervezet, a Liberty ugyancsak bírálta Busht a vízbefojtásos vallatási módszer miatt. A volt amerikai elnök "a szabadság nevében a hazugság, a háború és a kínzások mocsarába vezette országát" - jelentette ki a szervezet szóvivője, Shami Chakrabarti.
   
Bush a Decision Points (Döntési pontok) című emlékirataiban azt írta, hogy engedélyt adott a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) a vízbefojtásos módszer alkalmazására Halid Sejk Mohammeddel, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrormerényletek értelmi szerzőjével szemben. A gyanúsítottat a CIA szerint ezt követően 183 alkalommal vetették alá ennek a kínzásnak. Bush azzal is igyekezett menteni a "waterboarding" alkalmazását, hogy általa olyan információkra sikerült szert tenni, amelyekkel több terrorista merényletet lehetett megakadályozni, köztük két londoni merénylettervet.
   
Bush utóda, Barack Obama röviddel hivatalba lépése után, 2009-ben megtiltotta a vízbefojtásos vallatási módszer alkalmazását.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!