Szlovákia kiadja Jozef Rohácot Magyarországnak

"A Nyitra Megyei Bíróság az államügyész javaslata alapján úgy döntött, hogy az európai elfogatóparancsnak eleget kell tenni. A határozatot ellen az érintett személy panaszt emelt, amelyről a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága fog dönteni. Amennyiben szükségesnek véli, kiegészíti az eljárást és saját hatáskörében dönt az európai elfogatóparancs végrehajtásáról" - közölte a bírósági ülés után Oliver Kolencík, a testület szóvivője. 

Rohácot egy Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe február közepén Szlovákiában. A magyar hatóságok nem hozták nyilvánosságra, miért körözik Rohácot. A sajtóban megjelent értesülések szerint a szlovák férfinak köze lehet Fenyő János vállalkozó 1998. februári meggyilkolásához.

A budapesti Fővárosi Bíróság tavaly októberben első fokon felmentette a kitervelt emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A tárgyalás végén azonban szabadlábra helyezték őt, mivel a férfi már két évet letöltött előzetes letartóztatásban.

A Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán vállalkozó elleni, 14 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt vádolta meg a szlovák állampolgárságú férfit mint bűnsegédet, továbbá robbanóanyaggal való visszaéléssel mint tettest.

Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, s mivel hamis papírjai voltak, őrizetbe vették, majd 2009 februárjában kiadták Magyarországnak. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is.

A bíróság azért mentette fel az emberölési kísérlet vádja alól, mert megítélése szerint a nyomozó hatóság nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Rohác azért készítette volna a pokolgépet, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt. A bíróság megállapította, hogy a nyomozó hatóságok több súlyos hibát is elkövettek az eljárás során, például nem készültek fényképek a helyszínről, bizonyos bűnjelek pedig eltűntek.

 Kokes János, az MTI tudósítója jelenti