Külföld

2011.04.12. 10:32

A legsúlyosabbra emelték a japán reaktorbaleset minősítését

A nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését - erősítette meg kedden a japán atomipar-biztonsági hivatal a sajtóban korábban megjelent értesüléseket.

MTI

A japán nukleáris biztonsági hivatal megerősítette a sajtóban korábban megjelent értesüléseket, melyek szerint az úgynevezett INES-skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a Fukusima-1-es atomerőműben a március 11-i földrengés és szökőár miatt történt reaktorbalesetet.
   
Ez azt jelenti - mint mondta a hivatal illetékese -, hogy a történteket az 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába tartozónak ismerték el, holott a fukusimai erőműből a szabadba került hasadóanyagok mennyisége legfeljebb a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe. Számszerűsítve ez 630 ezer terabecquerelt jelent.
   
Egy balesetet akkor sorolnak a 7-es fokozatba a nemzetközi skálán, ha radioaktív anyagok "jelentős mennyiségben" jutottak a szabadba, és a szivárgás "igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre".
   
A nukleáris biztonsági hivatal előzetes számítást tett közzé a környezetet ért sugármennyiség halmozott (kumulatív) mennyiségéről is. Adatai szerint mostanáig az atomerőműtől 60 kilométerre északnyugatra és 40 kilométerre dél-délkeletre meghaladta az 1 millisievert/év mennyiséget. A 20 kilométeres kitelepítési övezetben a sugárzás mennyisége 1-től 100 millisievert/év, míg a 20-30 kilométeres zónában 50 millisievert/év volt.
   
Kan Naoto miniszterelnök hétfő esti sajtóértekezletén ennek ellenére kijelentette, hogy jelenleg "lépésről lépésre stabilizálódik" a helyzet a fukusimai atomerőműben, és egyre kevesebb radioaktív anyag kerül a környezetbe a balesetben megrongálódott reaktorokból.
   
Az állítása, illetve a baleset keddi, hetes fokozatúra minősítése közötti ellentmondást firtató kérdésre Kan azt felelte: "az átminősítést a radioaktív anyagok esetenként magas kibocsátásának kiterjedt ellenőrzése alapján hajtottuk végre". A kormányfő az egyenes televíziós közvetítésben arra intette a lakosságot, hogy az átminősítés miatt nem kell pánikba esnie.
    
A japán hatóságok által az elmúlt napokban adott, egymásnak ellentmondó jelzések kétséget keltenek a közvéleményben a fukusimai baleset tényleges súlyosságát illetően - vélekedtek a francia hírügynökség által megkérdezett külföldi szakértők, hangsúlyozva, hogy a csernobili katasztrófával való összehasonlításnak semmi értelme. Egyikük, Olivier Isnard, a francia Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) Tokióba kiküldött szakértője emlékeztetett arra, hogy Csernobil esetében reaktorrobbanás történt, amelynek következtében 2000 méteres magasságba kerültek sugárzó anyagok, és messzire sodródtak a helyszíntől. Ehhez fogható nem történt Fukusimában.
   
Hasonlóan fogalmazott a nap folyamán Edano Jukio kormányszóvivő is, aki ismét bocsánatot kért a történtekért az atomerőmű környékén élőktől és a nemzetközi közösségtől. Kiemelte, hogy az ukrajnai katasztrófával ellentétben Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre.
   
Edano cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint egyes élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Ennek alátámasztására Tokióban részt vett egy kiállításon, amelyen a Fukusima prefektúra területén fekvő Ivakiból származó mezőgazdasági termékeket mutatták be. Epret és paradicsomot fogyasztva a politikus azt mondta, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.
   
Kedden újabb, ezúttal 6-os erősségű földrengés rázta meg Fukusima prefektúrát és Japán északkeleti részét, és érezhető volt Tokióban is. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, majd kisvártatva lefújták a riasztást. Elrendelték a megrongálódott fukusimai erőmű dolgozóinak azonnali evakuálását, de később ezt a rendelkezést is visszavonták. Az erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco közölte, hogy az üzem hűtővízszivattyúi rendben működnek.

 

OLDALTÖRÉS: Aszódi: a fukusimai események új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély


Aszódi: a fukusimai események új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély


Aszódi: a fukusimai események új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély


Aszódi: a fukusimai események új besorolása nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély

Az, hogy a nukleáris eseményeket rangsoroló (INES) skálán ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését, nem azt jelenti, hogy nőtt a veszély, vagy újabb fejlemények történtek - mondta Aszódi Attila egyetemi docens kedden az MTI-nek. Az új besorolás mögött az áll, hogy összegezték és újraértékelték a történteket.

Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Mint mondta, az új besorolás nem függ össze azzal a tűzzel, amely egy kapcsolószekrényben ütött ki a fukusimai telephelyen, sem az újabb erős földrengéssel, amely hétfőn rázta meg a szigetországot.
   
A kérdésre, hogy miért került egy "kalapba" a fukusimai baleset a szintén hetes minősítésű csernobili katasztrófával, kifejtette, hogy a Fukusimában történteket eddig reaktoronként sorolták be, most pedig az egész eseménysort, az egész telephelyet, illetve az összes kibocsátást együtt értékelik, hiszen a környezeti hatást illetően nincs jelentősége annak, hogy melyik reaktorból származik a kibocsátás.
   
Az INES-skálán a 4-es és a fölötti szintnél az események következtében a környezet is károsodik. Fukusima esetében ez az atomerőmű több tíz kilométeres körzetét jelenti. A szakember emlékeztetett rá, hogy a kitelepítési zónát kiterjesztették hétfőn. Mint mondta, korábban 20 kilométeres körben rendelték el a kitelepítést, de a 20 és 30 kilométeres kör között élőknek csak tanácsolták, hogy hagyják el lakhelyüket.
   
Most több településen - néhány olyanon is, amely a 30 kilométeres körön kívül van - elrendelték a kitelepítést, de nem azonnal; a hatóságok hagynak időt a költözésre. A szigorítás mögött Aszódi Attila szerint az áll, hogy a közben elvégzett számítások azt igazolták, hogy az ott élőket egy év alatt érő sugárdózis 20 millisievert fölé emelkedhet, ami jelentősen meghaladja a lakossági dóziskorlátot.
   
Aszódi Attila hozzátette, hogy a japán hatóság hétfőn első ízben közölt adatokat a kibocsátás becsült értékéről, eszerint a jód- és a céziumkibocsátás hét százaléka a csernobilinak. Lényeges különbség - hangsúlyozta -, hogy Csernobilban nemcsak jód- és cézium-, hanem más izotópok is meghatározók voltak.
   
Csernobilban két robbanás történt, egy gőz-, majd egy hidrogénrobbanás, utána pedig tíz napig tartó, intenzív grafittűz okozott nagyon magas hőmérsékletet, segítette az üzemanyag megolvadását és kihordását a reaktorból - idézte fel. Hozzáfűzte, ott nemcsak illékony izotópok, hanem az üzemanyag négy százaléka jutott a környezetbe. Ez rendkívül magas érték, és azzal járt, hogy olyan anyagok is a környezetbe kerültek, amelyek hosszú távon okoznak károsodást.
   
A jelenlegi japán adatok alapján nem jutott számottevő mennyiségű üzemanyag a környezetbe.
   
Az INES (international nuclear event scale - nemzetközi nukleáris esemény skála) használatának célja a lakosság azonnali és következetes tájékoztatása a radioaktív sugárzás forrásaival kapcsolatos események biztonsági jelentőségéről. A besorolás szintje attól függ, hogy az üzemzavarnak milyen biztonsági következményei vannak, illetve lehetnek, történt-e radioaktív kibocsátás a nukleáris létesítmény környezetébe, kapott-e az üzemeltető személyzet bármely tagja sugárterhelést.
   
Az eddigi legsúlyosabb nukleáris baleset a csernobili volt 1986-ban. Ez a skálán a 7. fokozatú, "nagyon súlyos baleset" kategóriába sorolható, mert jelentős radioaktív kibocsátással járt, és a környezet által elszenvedett sugárterhelés is magas volt. Szintén a korábbi Szovjetunió területén, Kistimben történt 6. fokozatú "súlyos baleset" egy újrahasznosító üzemben 1957-ben. Az 5. fokozatba sorolható az amerikai Three Mile Islandben 1979-ben bekövetkezett "telephelyen kívüli kockázattal járó baleset", amelyben hűtési probléma miatt a reaktorban levő fűtőelemek körülbelül egyharmada megolvadt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!